csütörtök, december 23, 2010

Boldog karácsonyt mindenkinek!




Szerettem volna hamarabb is itt lenni,nem ment.

Kivánok minden bloggertársamnak és minden kedves olvasómnak,valamint szeretteiknek

                           ÁLDOTT,BÉKÉS,BOLDOG KARÁCSONYT !






péntek, december 17, 2010

Gyerekkori ízemlékek-Tepertő




Ettetek gyerekkorotokban tepertőt?
És mostanában?
Melyik volt jobb?
Már persze ha nem házi vágásból,hanem boltiból jutottatok hozzá.
Persze ez sem garancia a jó tepertőhöz való jutáshoz,mert ahány ház annyi szokás.

Azt vettem észre,hogy mostanában{elég régóta}nem lehet normális tepertőhöz jutni a kereskedelemben.Vagy teljesen kiszárított,kavicsszerű,szájpadlásnyűvő kézifegyver,vagy nyúlós,elharaphatatlan kollagénhalmaz.Vagy egyszerűen a sült bőrt tisztelik meg a tepertő státusszal.

Vagyis nem jó.

Gyerekkoromban anyuék fizetéstájt mindig szert tettek kb.10 kg hátszalonnára+ némi hasaljára{ebből volt az isteni pörc,mindig ez fogyott el először}este 5-re hazaértek,6-tól meg kezdődött a buli.Éjfélkor vagy hajnali egykor szóltam anyunak,hogy lehet jönni szűrni,szűrtek is,mint a kisangyal és a tepertő reggel 8-kor ott kellette magát frissen-ropogósan,langyosan az asztalon,arra várt csak hogy sóval jól megszórják,rákerüljön egy szép darab szintén langyos,foszlós kenyérdarabra,némi lilahagyma társágában,hogy aztán sűrű sóhajtások közepette eltünjenek a süllyesztőben.

Na,ilyen tepertő nincs sehol.

Ropogós,mégis omlós,belül szép halványrózsaszín húsréteggel,1 hét után is ugyanolyan finom tepertő..

Le is mondtam róla,mígnem a férjem{aki néha azért eltalálja a tutit}beállított 6 kg szép hátszalonnával és nem volt kérdés hogy mi lesz belőle.

15 éve nem csináltam tepertőt,izgultam is,mert el kell találni azt a pillanatot,amikor a tepertő már nem zsíros de még nincs is túlsülve.
Mert a határvonal nagyon kicsi.





Tepertő
  • 6 kg hátszalonna
  • 1 dl tej
A zsírnakvalót kb.7*7 cm-es kockákra vágjuk és egy nagy lábasban,melynek kb.3/4-ig ér a szalonnakocka,odatesszük sülni közepes lángon,lángelosztón{fontos,hogy mindig egyenletes hő érje}.Szinte állandóan kevergetjük,amíg annyi zsírt nem enged magából,hogy a tepertődarbaok szinte úszni tudnak benne,lebegnek a forró zsiradék tetején.Ekkor csak elég néha megkavarni,óvatosan,hogy nehogy összetörjük a tepertőt.A vége előtt kb.10-15 perccel beleöntjük a tejet.Kb.5 óra sülés után kiveszünk egy darabot,megvárjuk amíg langyosra hűl és előkóstolunk.Ha nekünk pont jó állagú,akkor leszürjük a tepertőt,a zsírt pedig konyharuhával letakarva hideg helyre tesszük.{le lehet venni hamarabb is,ha barnul,de mindig kóstoljuk meg,mielőtt levesszük.Ha még nyúlós,akkor vegyük kisebb lángra és úgy süssük,mert az égett tepertőt még a kutya se eszi meg}Ha langyosra hűlt,akkor óvatosan leöntjük a zsírt egy megfelelő méretű tárolóedénybe és lezárjuk,hideg helyen tároljuk.A törmelékes aljat pedig eltesszük tepertőspogácsaalapnak.




csütörtök, december 09, 2010

Marcipánkrémes,narancsos bonbon


Ez a karácsonyunk nem lesz olyan mint a többi.

Olyan dolgok készítésre és olyan dolgok beszerzésére ragadtatom magam,mint eddig még soha.

Példának okáért vettem xilitet/xukort és most abból pihen egy adag mézestészta a hűtőben.
Minden szempontból újdonság.
A xilit is,a mézestészta is ,és az írókázás is az lesz.

És bonbont gyártok.

A konyhám lassan átalakul kézműves manufakturává és én annyira de annyira élvezem,hogy hihetetlen.
Ezek a bonbonok prototípusnak,mondjuk úgy teszternek készültek.Láttam sok blogon,hogy hogy próbálgatják a különböző bonbonformákat,ízeket és én is kedvet kaptam.Tavaly már volt egy-két próbálkozásom,annyira azonban nem hatott meg a dolog,hogy most újból kisérletezgetni kezdjek,de elég volt felmenni pár blogra és meghozta a nem várt ihletet.

Ez az ízkombináció egy álmatlanul töltött éjszaka szüleménye.Végül is egy álmatlan éjszakát mi mással lehetne agyonütni,mint gondolkodással.Másnap ki is próbáltam.
Kicsit voltak ugyan fenntartásaim a forma miatt,mert ugye mégiscsak jégkockatartónak és nem bonbonformának született szegény és annyi rémhír terjeng beszakadt tetejű,bentragadt édességekről,hogy igen paráztam mikor kivettem őket a mélyhűtőből.
Aztán persze klappolt minden.

Mint mindig.

Vagy majdem mindig.






Marcipánkrémes,narancsos bonbon
  • 15 dkg csokoládé
  • 1 ek olaj
  • 1 ek tejszin
  • 15 dkg marcipán
  • 1/2 kk mandulaaroma{nem a zöld.Van már fehér színű is}
  • Tejszin
  • narancslekvár
A formát behűtjük,addig vízgőz felett felolvasztjuk a csokoládét az olajjal és a tejszinnel.A kivett formában a mélyedéseket kikenem csokival egy kis ecset segítségével,majd újra a hűtőbe rakom kb.10 percre.Én elég vastagon pacsmagoltam,mert féltem,hogy törik a teteje.
Közben a szobahőmérsékletű marcipánhoz először az aromát adagoljuk,majd  annyi tejszínt keverek hozzá,hogy kenhető,könnyen kavarható masszát kapjak.
A hűtőből kivett forma aljára kevés narancslekvárt kanalazok,erre rátöltöm a marcipánkrémet kiskanál segítségével.Épp csak annyi helyet hagyva,hogy majd le tudjam zárni csokival.
Mehet vissza a mélybe.10 perc után kiveszem és lezárom olvasztott csokival az alját.
Majd újra hűtő{kb.30 perc} és a végén kipattintom a kész bonbonokat.
Majd megeszem.

Tetszik ez a bonbongyártás,újra gyereknek érezheti magát az ember.Alkot valamit és izgatottan várja a végeredményt,ha sikerül az maga a menyország.
Mindenféle értelemben.


szerda, december 08, 2010

Temesvári sertésborda


Volt egy adag karajom és megint csak nem akartam elvesztegetni rántott húsnak.Ami persze finom,de nem kell állandóan azt enni.
Így egy részéből lett Brassói,másik részéből pedig Temesvári sertésszelet.Azért kellett ennyifélét főzni,mert dupla nappalt vittem és nem volt időm főzni.
A temesvári sertésborda nagyon hálás étel,nem sokat kell vele foglalkozni és igazán finom.
Azoknak ajánlom,akik nem igazán főzelékesek,néha azonban elkalandoznak erre a területre is.
És ne botránkozzatok meg,mert Wok-ban főztem.


Temesvári sertésborda
  • 8 szelet karaj,kiklopfolva
  • 1 kk pirospaprika
  • 1 kk só
  • liszt
  • 2 ek olaj
  • 1 nagy hagyma apró kockákra vágva
  • 3 dl paradicsomlé
  • 1 kg zöldbab{nálam fagyasztott}
  • víz
  • bors
  • 1 kis doboz tejföl  
  • 1 ek liszt
A lisztet összekeverjük a sóval és a pirospaprikával.A kivert hús mindkét oldalát belemártjuk,majd forró olajban pirosra sütjük.Kivesszük egy tányérra,a visszamaradt olajon megfuttatjuk a hagymát,üvegesre pároljuk,sózzuk,borsozzuk.
Felöntjük a paradicsomlével.
Visszatesszük a hússzeleteket,rátesszük a babot és felöntjük annyi vízzel,amennyi épp ellepi.
Nem kell több,mert a bab összesik.Lefedjük és jó puhára pároljuk.
Ha készen van,akkor a tejfölt elkavarjuk az 1 ek liszttel és a bab tetejére öntjük.
Nem kavargatjuk,inkább csak emelgetjük a fakanállal a babot és a húst,hogy egyik se törjön össze.
Mártássűrűségűre főzzük be a levét.
Megkóstoljuk és ha kell utána ízesítjük.





hétfő, december 06, 2010

Eredményhirdetés


Azt hiszem nem húzom az időt!

Először is,köszönöm,hogy  páran úgy gondoltátok,hogy rendszeres olvasóim lesztek,valamint köszönöm a láthatatlan olvasóimnak  is a kedves kommenteket.Nem hittem volna,hogy ennyien kiváncsiak lesztek az általam meghirdetett játékra.

Férjemet kértem fel a nagy feladatra,vagyis a nyertes kihúzására.Ő pedig habozás nélkül húzta ki:






Ami.

"Nyereményed":
-1 db gyümölcskenyérforma{mely jó sima kenyér sütésére is}
-1/4 kg étcsokipasztilla
-1/4 kg tejcsokoládépasztilla
-1/4 kg fehércsokoládépasztilla
-1/2 kg mandula{saját termés}
-1 zacskó kandírozott cseresznye
-1 doboz kandiscukor
-1 doboz jégcukor


Gratulálok és remélem hamarosan jelentkezel a nyereményedért a bellychef@gmail.com email címre írva.





A többieknek köszönöm a részvételt és igérem,lesz a jövőben is játék a blogomon.

Boldog Mikulást!





szombat, december 04, 2010

Meggykrémes,kókuszos rakott piskóta


Kétségkívűl Thrini volt az ihletet adóm.
Épp nála kúpászkodtam,mármint a virtuális konyhájában és ő a posztjában töredelmesen bevallotta,hogy nem szereti a mascarponét.Bevallom én sem.Túl zsíros,tömény,bár az kétségtelen,hogy a nehéz vajas krémekhez képest már-már könnyed.
De mégis.
Valamint eszembe jutatta még a citromos álmot is,ami tényleg finom,viszont semmi késztetést nem éreztem arra,hogy egyedül egyek meg egy rakás citromos krémet{KöBö nincs oda érte annyira} és mivel Thrini már úgyis felhergelt a meggyes krémjével,hát kibontottam egy rumos meggybefőttet.

Amint öntöttem le a levét,akkor támadt az ötletem,hogy másnap,kissé átvariálva,de megcsinálom a meggykrémes piskótát.
Már csak az uraságot kellett rábeszélni,hogy ugorjon el babapiskótáért.Igazán kevés munkába került-meglepő módon-és csak azt hozott-szintén meglepő módon-bár előtte oktatást kellett tartani,hogy a babapiskóta milyen alakzatú,hol található,mi van ráírva{-Hát babapiskóta-néztem értetlenül}és a boltosok fogják e tudni,hogy miről van szó,ha mégsem találja meg és segítséget kér.{mondtam,hogy fárasztó!}
Végül is a piskóta befutott és végre el tudtam használni azt a krémes tehéntúrót,amit szintén a férjem hozott a Lidl-ből,mert azt hitte rendes túró.


Meggykrémes,kókuszos rakott piskóta
  • 1 1/2 csomag babapiskóta
  • 1 üveg meggybefőtt{nálam rumos}
  • 1 csomag tejszínízű pudingpor
  • 500 gr krémes tehéntúró{állagra olyan mint a mascarpone,de nem annyira zsíros,nehéz}
  • 2 ek kókuszreszelék
  • 6 ek cukor
A meggybefőttet lecsepegtetjük,sőt,jól ki is nyomkodjuk a húsát.A meggylét felfogjuk.1/2 liternek kell lennie,ha nem annyi akkor vízzel vagy tejjel kipótoljuk.
A pudingport kikavarjuk kevés meggylével,majd a többi léhez adjuk.Beleszórunk 3 ek cukrot és a kókuszreszeléket.Közepes lángon krémsűrűségűre befőzzük.Kihűtjük.Közben a krémtúrót kikavarjuk a maradék cukorral{vagy ízlés szerinti mennyiséggel}és a kinyomkodott meggyhússal..Összekeverjük a kókuszos,meggyes krémmel.
Sütőpapírral kibélelünk egy megfelelő nagyságú tepsit.
A babapiskótát rumba mártjuk{ha nem akarjuk,akkor meggylébe}.Egy sor rumos piskótát lerakunk,erre rátesszük a krém felét,erre megint rumba áztatott piskótát rétegezünk és befedjük a maradék krémmel..
3 órára hűtőbe tesszük,hogy az ízek összeérjenek.

Könnyed desszert,nagyon üdítő,pont kellőképpen savanykás és édes is egyben.


csütörtök, december 02, 2010

Játékból játék!Játssz és nyerj!

Volt ugye egy játék Gizikénél,amin{ó,uram,köszönöm,vagy inkább Gizikeférjekeze köszönöm!}nyertem egy csodaszép salátástálkészletet és egy szilikon sütőlapot!



Nagyon meglepett,amikor megláttam a nevem,a vitustánc kapott el a képernyő előtt,komolyan.

És hogy miért vártam eddig?

Mert vártam,hogy hátha az olvasóim száma eléri a kerek 150-et.Ami tegnap meg is történt,de aztán valaki úgy döntött,hogy lelécel.

Így kénytelen voltam módosítani a tervem.

Arra gondoltam,hogy ha én valakinek a kedvessége folytán nyerhettem egy blogjátékon,akkor én nem szakítom meg a kört és megajándékoznék egy kedves olvasómat valami szép ajándékkal.

De mivel nem lettünk 150-en,így az ide kommentelő olvasók között fogok sorsolni.Hogy teljes legyen a dolog,addig a névtelen kommentelést is kiteszem,hogy bárki,aki szeretne játszani,esélyhez jusson.

Szóval drágáim,aki szeretne valami szép meglepit,így,karácsonytájt,az csak bátran kommenteljen ehhez a poszthoz december 5-én éjfélig.

Sorsolás:december 6-án,Mikulás napján!