szerda, március 31, 2010

Képek a konyhámból-tárgyak a konyhámból.

Andi aki gluténmentes:-),kíváncsi volt a konyhámban fellelhető kedvenc tárgyaimra.Meg kell mondjam nem sok van,már csak azért sem,mert nem vagyok ilyen téren gyűjtő.
Amim van,az jószerével anyósomnak,anyámnak és persze nagyimnak köszönhető legfőképpen,mert még mindig azokat az edényeket,tárgyakat használom amiket ők egykor.Ha valami bevált,miért ne legyen jó továbbra is.


Elektromos kütyüm nagyon kevés van,egy kenyérsütőgép,egy rúd és kézimixer valamint egy kávédaráló,amit a férjem kisajátított a gyógynövényeinek.
És ennyi.
Valóban,most jut eszembe hogy még mikróm sincs.
Nem is hiányzik,őszintén!
A berendezést illetően nagyon minimalista vagyok,nemcsak a konyhában.Ha valamit feleslegesnek érzek,az azonnal megy.
Egy tűzhely,pár edény és kellék,ennyi amim van,de számomra tökéletes és nem vágyok többre.
Azért találtam pár dolgot amitől soha vagy nagyon nehéz szívvel válnék meg.


A felső képen anyósom féltve örzött étkészlete látható.Az utolsó pohár,ami épen maradt,szerepelt is az egyik VKF!-en.Nagyon ritkán-csak ha vendég jön-használjuk.


A magnóm.
Ha a konyhában vagyok és főzök-sütök,vagy csak télen a tűzhely előtt olvasok,diót pucolok ,reggelizünk stb.... akkor mindig szól.5 éve énekelünk együtt és hallgatja meg a hírekről alkotott véleményemet.Nekem kicsit mindig olyan mintha vigyorogna.




A kályhánk.
Téli életünk meghatározója.
Miközben melegszünk mellette,tudok benne-rajta sütni-főzni.Kellemes mellékfoglakozás.Egyszerűen imádom,mindig lehangolt vagyok,ha jön a meleg és már nem kell tüzelnünk.Az ételek íze teljesen más mint a gázon főtt ételeknek,talán mert egyenletesen,lassan fő és kicsit a bográcsolásra emlékeztet.
A héjában sült krumpli,parázsra tett hús,a pirítós {amit csak ilyenkor készítünk}mind-mind utánozhatatlanul finom,nem mellesleg az ember nagyszerűen tud pihenni mellette.

A legutóbbi szerzeményem,egy márványlap.Fondantnak,szaloncukornak.Egyenlőre az éjjeliszekrényünket díszíti,de használva lesz.


Mary,Viki,Kiskukta,mit gondoltok,van olyan amit szívesen megmutatnátok a konyhátokból?

vasárnap, március 28, 2010

Gulyásleves,általam......


A gulyásleves nálunk a "hanincsjobbötletemhogymitfőzzek"kategóriába tartozik,általában akkor készül,amikor 2 nappali műszakot viszek egymásután.
Ilyenkor ugye főzni nem nagyon lehet,mivel az ember  egyik hajnalban,3:20-kor elkezdi a munkábamenést,majd 48 óra múltán,halálfáradtan zöttyen le az ágyba,közben csak 5 órát tudván aludni.
Enni viszont kell,mert ha én el is vagyok üzemi koszton,a férjem igen sérelmezné,ha neki csak májkrémes kenyér lenne a jussa,és én igazat adok neki.
Ilyenkor igyekszek olyan ételt főzni,ami hamar megvan,nagy mennyiségű és jól tárolható.
A gulyásleves tökéletesen megfelel a követelményeknek és ráadásul nagyon finom.


Nemrég az egyik kolléganőm azt mondta,hogy a gulyáslevestől,úgy ahogy van ő éhenhalna,mert nem laktató,1 óra után ugyanolyan éhes az ember,mintha semmit nem evett volna.


Hát nem tudom,de az én gulyáslevesem olyan sűrű,hogy a kanál megáll benne és nagyon laktató.Nálunk sertéshúsból készül,így tanultam,gondolom mert olcsóbb mint a marhahús,de higgyétek el,így is  finom.






Gulyásleves

  • 1 kg sertéslapocka
  • 1 nagy hagyma
  • olaj
  • bors
  • paprika
  • víz
  • 6 db krumpli{közepes nagyságú}
  • 2 db répa
  • 2 db petrezselyemgyökér
  • 1 kis karalábé
  • 1 ek köménymag
  • kis petrezselyemzöld
A hagymát felkockázzuk,a húst szintén.A hagymát kevés olajon megfonnyasztjuk,beletesszük a húst és fehéredésig pároljuk,kicsit megpirítjuk,majd pirospaprikát szórunk rá,jól elkeverjük és annyi vízzel öntjük fel hogy kb.1 ujjnyira ellepje.Borsozzuk.Fedő alatt félpuhára pároljuk.Addig a zöldségeket meghámozzuk,felkockázzuk.
Ha hús megpuhult,beletesszük a zöldségeket,annyi vízzel öntjük fel,amennyi levest szeretnénk.Kicsit főzzük,majd megkóstolván utánaízesítjük,bőven szórunk bele pirospaprikát,hozzáadjuk a petreszelyemzöldet.Beletesszük a köménymagot és készre főzzük.

Ha van időm csipetkét szoktam beletenni,ha kevés időm van,akkor egy marék tarhonyát,ha semmi időm nincs akkor marad így.Nyáron teszek még bele egy paradicsomot és 1 kis zöldpaprikát felkockázva.Télen 2 ek lecsót.



szerda, március 24, 2010

Stifado


Nemrégiben nagyon szép marhahúshoz jutottam hozzá.Legelsőként a Stifado-t próbáltam ki,mert a marhahúsos ételek csak gyűltek,csak gyűltek a kipróbálandók listáján és továbbra is gyűltek volna,ha nem állok a sarkamra és jelentem ki,hogy márpedig itt marhahús lesz.
És punktum.
Megeszed vagy nem eszed,de nem lesz más.
KöBö lapított,nem szólt,engedett húst is venni.Nem vétózott,nem ajánlott alternatívát,sőt a boltba is bejött,mintegy demonstratíve,hogy itt vagyok,és bár nem tetszik amit veszel,de vedd csak,lásd jó fiú vagyok,csak érjünk haza,úgyse eszem belőle,meglátod.


Sokat hallottam a  Stifado-ról,mint görög pörköltről.Hogy finom meg hasonlók.Mivel más nemzet étele-s mint ilyen,rengeteg változata kering szerte a hálón-gondoltam legjobb egy illetékesnél szétnézni.
Latsiánál illetékesebb embert nehezen találnék,így rögtön le is írtam a receptet.
Egy 8 éves Metaxa bánta az akciót.
Itt már KöBö cseppet sem volt csendes alkat,kicsit rá kellett beszélni,hogy ugyan engedje már el azt az üveget.Marad abban még,meg van még pár üveggel.
Végül beadta a derekát{házas ember ugye}én pedig nekiláthattam.A gombát viszont kénytelen voltam kihagyni,mert férjem nagy mennyiségben nem szereti{értsd:1 kanálnyi},valamint a hagymát apróztam és kicsit szaftosabbra hagytam,mert galuskát kért hozzá köretnek-ha már pörkölt-remélvén,hogy azért így is jó lesz.
Jó lett,nagyon finom és isteni puha.
Mint kiderült a párom csak emiatt óvakodott a marhahústól.Emlékei szerint az száraz és gumiszerű,rágós.De a stifado nagyon ízlett,szinte szétomlott a szánkba.
És egye fene,jó volt hozzá a galuska.




Stifado/Latsia

  • 1 kg marhahús
  • 1 doboz konzerv darabolt paradicsom
  • 50 dkg hagyma
  • 5 gerezd fokhagyma
  • 1,5 ek kukoricaliszt
  • 5 dkg vaj
  • olívaolaj
  • 5 szem szegfűszeg
  • 4 db babérlevél
  • 250 ml Metaxa
Egy edényben felforrósítjuk a vajat és az olajat.A fokhagyma felét paszírozzuk és a hússal együtt a forró keveréken átpirítjuk.Most hozzáöntjük a Metaxát és pár percig pároljuk,majd a húst tűzálló tálba öntjük.Hozzákeverjük a paradicsomot,a maradék fokhaymát{én csak kettévágtam},a hagymát.Megszórjuk a szegfűszeggel és babérlevelet teszünk a tetejére.Lefedve,190 fokon  45 percig pároljuk,kivesszük és hozzákeverjük a kis vízben feloldott kukoricalisztet.Kis lángon addig sütjük még,amíg a hús jó puha nem lesz.

Latsia tesz még bele 50 dkg darabolt gombát is,a paradicsommal együtt,nálunk azonban a fent említett kok miatt nem került bele.Pedig milyen jó lett volna.






Viszont ha Görögország és stifado akkor már Zorba sem maradhat ki.Ugye jól gondolom?:-)



kedd, március 23, 2010

Mákos Guba/öntött kifli



És igen!!!!

Igen!!!!

Bár a képen pont nem látszik,azonban ez egy kivételesen nagyon finom mákos guba/kifli.

Volt.

Annyira élelmes,fürge,koránkelő és szenvtelen voltam,hogy sikerült elcsípnem az utolsó kifliket a boltban.

Ebédre el is készítettem,majd bekerülvén a Nirvánába,elégedetten pislogtam körbe.

Hiába!

Élni tudni kell!

Mákos guba/öntött kifli

  • 5 db kifli
  • 25 dkg darált mák vagy dió
  • 500 ml tej
  • cukor ízlés szerint
  • vanilines cukor ízlés szerint
A kiflket felkarikázzuk,a tejet felforraljuk a cukorral,vanilincukorral.A mákot vagy diót a kiflire tesszük,majd a cukros tejjel nyakon öntjük.Jól összeforgatjuk,hogy a tej mindenütt érje és a mák mindent bevonjon.Kicsit állni hagyjuk és villával megesszük.

Mert mindig az egyszerű dolgok a legjobbak.

Többnyire.







hétfő, március 22, 2010

Kérdezz! Felelek!


Szemirámisz,Viki és Latsia gurított felém pár kérdést és én máris igyekszem kielégíteni a kíváncsiságukat.


1.Mi lenne, ha nyernék a lottón?
Ájulás.
Elsősorban.
Utána vennék egy házat,közelebb a munkahelyemhez,mert így nem egy leányálom a munkábajutás.Egy összeget elkülönítenék az öcsémnek,hogy soha többet ne legyen gondja ilyen téren.Jutna még egy árvaháznak is,majd a fentmaradó összeget betenném kamatozni és a kamatból élnénk,de a munkáról nem mondanék le.Néha kirándulnánk is,de nem vinnénk túlzásba.Majd akik utánunk maradnak,hátha okosabbak lesznek:-).


2. Rossz szokásom?


A legeslegnagyobb rossz szokásom a túlzott stresszelés mindenen,olyanon is,ami még egy levegővételt se érne meg.Azonkívűl konok és makacs vagyok,és ha valaki megbántott,azzal soha többet nem állok szóba.Ezt nem szoktam mondani,de az illetőnek mindig feltűnik,hogy valami nincs rendben.Ha viszont igaza volt,elnézést kérek és igyekszem jóvátenni a hibám.


3.Koffein?


Nem szeretem a kávé ízét,sütiben néha elviselem.


4. Színeim?


Azúrkék,vörös,bordó,narancs,smaragdzöld,almazöld,a lila bizonyos árnyalatai,napraforgósárga,és az utóbbi időben,nagyon meglepő módon a rózsaszín bizonyos fajtái{pedig hogy utáltam,tejószagú!}


5.Mi van most rajtam?


Rószaszín zokni,hozzád költöznék felirattal és kis szívekkel,meg nyilakkal.Egy sötétkék farmer,egy mentazöld póló,egy fukszialila kötött kardigán{érettségimre kötöttem,az se most volt!}.


6.Háziállat? 


Kutya-Pofi
Macska-Zsiga
                -Hófehér
Tyúkok


7.10 év múlva hol látom magam? 


Minimum 1 de maximum 4 gyerekkel vígan éljük az életünket.


8.Legutóbbi nagyon jó élményem?


Tegnap a kertben,amikor kicsit megpihentem gereblyézés közben.Csend,béke,nyugalom és azt éreztem,hogy valahol valami helyrebillent bennem.



Mónikának adnám tovább a kérdést.




vasárnap, március 21, 2010

100.



Belépvén a blogra,szembesültem azzal,hogy a rendszeres olvasóim száma elérte a 100-at.
Nagy valószínűséggel Lora1 volt az illető,úgyhogy neki,és a további 99 rendszeres olvasómnak küldöm ezt a szép rózsát,egyúttal köszönöm,hogy arra érdemesnek találták a blogomat,hogy rendszeresen olvassák:-)


péntek, március 19, 2010

Gyömbéres tallér


Először mákos gubát akartam ma készíteni,mert tegnap az üzemi konyhán az is volt,és majd meghaltam érte,de végiggondolva a helyzetet{hogy déltől hatig még sok minden történhet}nem biztos,hogy elegendő lesz 4 villányi guba,így helyette paradicsomos káposztát kértem,amit szintén imádok.
Gondoltam majd ma elkészítem magamnak,mert KöBö nem szereti.
Az üzemi konyhán-amíg el nem fogy a melegétkezési jegyem,amit csak ott lehet levásárolni-mindig olyat választok,amit szeretek de itthon nem lehet megfőzni,mert csak én eszem és csak nagy adagban lehetne megfőzni{pl:paradicsomos káposzta,lencsfőzelék stb}és ez az 1 tányérnyi nekem bőven elég a következő alkalomig.
Szóval el akartam készíteni ma magamnak,de mire eljutotam a boltba,hát híre-hamva nem volt kiflinek,de még egy megáltalkodott zsemle se hevert a rekeszekben,alternatív megoldásként.
Valami édesre viszont már feltunningoltam magam,így kénytelen voltam sütni.KöBö nem akart enni ma sütit,így kekszre esett a választásom,mert hamar meg van és sokáig eltartható{főleg ha csak én járhatok rá}.Volt egy kis darab gyömbérem,így direkt olyan receptet kerestem,és a Karácsonyi sütemények című könyvemben meg is találtam az ideális jelöltet és mivel került bele teljes kiörlésű liszt is,még azt is ráfoghatjuk,hogy egészséges és nyugodtabb szívvel majszolgathatjuk.




Gyömbéres tallérok

  • 50 g friss,reszelt gyömbér
  • 150 g puha vaj
  • 75 g méz
  • 1 tojás
  • 150 g teljes kiörlésű búzaliszt
  • 75 g finomliszt
  • 50 g darált mandula
  • 1-1 jókora csipetnyi őrölt fahéj és szegfűszeg
Mindent összegyúrunk,és 3 rúdba formázzuk,1 órára a hűtőbe tesszük,fóliába becsomagolva.
1 óra után a tekercsekből vágjunk ujjnyi vastag szeleteket,fektessük a sütőpapíros tepsibe és süssük meg őket 3-as fokozaton,kb 15 percig,aranybarnára.


Finoman ropogós,aromás süti,teához isteni!

kedd, március 16, 2010

Meggyes-Túrós batyu


Volt túróm és volt meggybefőttem,hát házasítottam őket és meg kell mondjam,hogy nagyon finom lett.
Tudom,nem nagy ötlet,de az ilyenek,amikor jól sikerülnek,annyira jól esnek,mint kevés dolog a világon.
Kelt tésztának,most is a jól beváltat használtam.Marytől kaptam még anno a receptjét.Nagyon meg vagyok vele elégedve.Puha,mégis rugalmas,igazi kelt tészta,mely készen is ngyon lassan szárad ki és nagyon finom az íze.


Meggyes-túrós batyu

  • 2 dl tej
  • 2 db tojás
  • 1 cs só
  • 5 dkg vaj
  • 50 dkg liszt
  • 8 dkg cukor
  • 2 dkg éleztő
Rugalmas tésztát gyúratunk a kenyérsütőgéppel,majd a duplájára kelesztjük a tésztát,meleg helyen.1/2 ujjnyi vastagra kisodorjuk,majd felkockázzuk,tetszés szerinti méretre{én a kis,pici csomagocskákat favorizálom}.Minden kockát kicsit meghúzogatunk a töltés előtt,minden irányba,jó vékonyra.A közepébe tesszünk egy kiskanálnyi tölteléket{ha nagyobb a kocka akkor többet}és a tetejére ültetünk 2 db meggyet.Összefogjuk a tészta 4 sarkát és középen összecsippentjük,kicsit meg is sodorjuk,hogy szét ne nyíljon.Ha a tészta töltelékes lesz,nem fog összetapadni.20 percig még kelesztjük,majd lekenjük cukros tjföllel és közepes hőn szép pirosra sütjük.

Túrótöltelék
  • 50 dkg túró
  • 10 dkg cukor
  • 1 tojássárgája
  • 2 ek búzadara
  • 1 üveg kimagozott meggybefőtt












Kreatív blogger-díj........


Nagyon-nagyon szépen köszönöm Zsucinak,hogy gondolt rám.
Mindig úgy meghatódok,amikor ilyeneket kapok:-)
Mégsem adom tovább,mert egyszer már megkaptam,igaz más formában.Akkor körbejárt,a 7 dolgot magamról pedig egyszer szintén megválaszoltam:-).
Illetve mégis továbbadom.
Minden blogolónak és az olvasóimnak:-)




vasárnap, március 14, 2010

Boszorkánytokány


Móni barátnőmtől kaptam a receptjét,azzal a felkiáltással,hogy ha szereted a csípőset,akkor feltétlen ki kell próbálnod.
Nos,én szeretem a csípőset,de muszáj volt megfelezni a hozzávaló paprikát,mert igencsak tüzes lett volna a leheletünk,ha mindet belepakoltam volna.
Így viszont kaptam egy finoman csípős,selymes ízű finomságot,rekordidő alatt elkészülve.



Boszorkánytokány
  • 1 kg comb
  • 1 kis hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 2 babérlevél
  • bors
  • 3 darab savanyított almapaprika
  • 1 nagy tejföl
  • 2 dl tej
  • 3 ek liszt
A hagymát és a fokhagymát felaprózzuk,a húst csíkokra vágjuk,és kevés olajon az egészet megpároljuk.Ha a  hús kifehéredett,felöntjük annyi vízzel,amennyi nagyon bőven ellepi,erősen sózzuk,borsozzuk,beletesszük a babérlevelet,fedő alatt készre pároljuk.Hozzáadjuk a vékony csíkokra vágott almapaprikát,10 percig főzzük még.A tejből,tejfölből,lisztből habarást készítünk és besűrítjük a hús levét.Eggyet rottyantunk rajta és kész is.
Nokedli vagy tészta illik hozzá.

szombat, március 13, 2010

Ananász curd/Pineapple curd


Nincs olyan elegánsan hangzó neve,mint a Lemon curd-nek,de finom.


Nagyon finom.


És ha azt mondom,hogy nagyon finom,akkor az azt jelenti,hogy addiktív,abbahagyhatatlan és überfaszafinom!{öcsém legújjabb szókreálmánya}
Főleg hidegen!
Imádom az ananászt,jó éretten,lédúsan.
A krém használható tortába,frissen sült kiflire kenve,croissant-ról nem is beszélve,kis joghurttal elkeverve reggelire,de csak úgy magában,üvegből kanalazva is jó{hidd el,elő fog fordulni,ha elkészíted!}
A hűtőben,üvegben,letakarva, 2 hétig áll el.Feltéve ha azt a fránya hűtőt lelakatolod addig.
Ja és hogy mit kezdjünk a fentmaradó tojásfehérjékkel?
A fantáziádra bízom......


Ananász curd




  • 6 tojássárgája
  • 2 1/4 csésze ananászlé
  • 3/4 csésze kristálycukor
  • 5 ek kukoricaliszt
Alaposan összekeverünk mindent és lassú tűzön,folyton kevergetve besűrítjük.
Először nem néz ki úgy,mintha be akarna sűrűsödni,de csak folytasd és be fog.












Eredeti recept itt

kedd, március 09, 2010

Rozmaringos-bárányhúsos lasagne


Egyszer,egy régvolt húsvétra készítettem el,akkor nagyon ízlett és most újra megsütve is nagyon jó volt.
Igaz{még}nincs húsvét,de van bárányhúsom{akkora is}és persze rögtön ez az étel jutott óla eszembe.


Általában véve szeretjük a tésztás ételeket,de a lasagne nem gyakran szerepel,nem is tudom miért.Ha mégis készítem,akkor  lebbencstésztalapokat használok erre a célra,szerintem az is nagyszerűen megteszi,végtére is semmi különbség nincs a kettő között.Sőt,Andi/cukinál olvastam,hogy ő bizony palacsintát használ lasagnelap helyett,és a munkahelyemen is kezdenek ráállni erre a változatra.A lasagne elkészítése rém egyszerű,csak a ragu  vesz el az ember idejéből egy kicsit,majd hipp-hopp,pár perc{jó pár perc}elteltével az asztalon gőzölög ez a tartalmas,laktató fogás.


Persze ez a változat akár diétásnak is nevezhető,mert alacsony kalóriatartalmú lágy sajt{mozarella}és zsírszegény tej együttese helyettesíti a hagyományos,kalóriadús besamelmártást ebben a finom,nagyon is laktató ételben.



Rozmaringos-bárányhúsos lasagne

  • 1 ek olívaolaj
  • 400 gr darált bárányhús
  • 1 fej vöröshagyma apróra vágva
  • 2 db szárzeller apróra vágva
  • 1 tk szárított rozmaring
  • 150 ml fehérbor{nálam almabor}
  • 425 ml tyúkhúsleves
  • 2 ek sűrített paradicsom
  • 400 gr paradicsom kis kockákra vágva
  • 1 ek kukoricaliszt
  • 500 gr reszelt mozarella
  • 250 ml tej
  • reszelt szerecsendió
  • 150 gr frissen reszelt parmezán
Az olajon pirítsuk barnára és morzslékosra a húst.Adjuk hozzá a hagymát,a zellert,a rozmaringot és a bort,lassú tűzön pároljuk kb.10 percig,majd keverjük bele a húslevest,a sűrített paradicsomot és a paradicsomot.Sózzuk,borsozzuk és fedő alatt pároljuk 30 percig.
Keverjük bele a kukoriucalisztet és sűrítsük be.
Vegyük le a tűzről.
A sajtot keverjük el a tejjel,szerecsendióval,sóval,borssal.
Egy edény aljára teyük le a hús egyharmadát,fedjük le a tésztával,erre öntünk egy kevés sajtmártást,erre tészta,erre hús.2x ismételjük a rétegezést,tetejére sajtmártás kerül.
Szórjuk meg a  parmezánnal és 30-35 percig sütjük.








hétfő, március 08, 2010

Csokoládés rizspuding karamellás chantilly krémmel


Bevallom,hogy atejberizst bő egy éve,egy bolti márkának köszönhetően szerettem meg.
Amit anyu gyerekkornukban próbált belénktömni,azt ember meg nem ette volna,mi pláne nem.
Férjem imádja,tavalyig mindig ő főzte magának ha megkívánta,most már én készítem.
Úgy szeretem ha a rizs még kicsit ropogós,rágható és a tej krémszerűen besűrűsödik.Ezzel szemben a férjem nagyon puhára főzve eszi,a rizs teljesen felszívja a tejet,szinte száraz az egész.
Szeretek kísérletezgetni az ízével,persze csak az én részemmel lehet,mert KöBö     
konzervatív ezen a téren{mint minden étellel}.


Külföldi blogokon gyakran látok tejberizst,különböző ízvariációkkal és rendre ki is próbálom őket.Egytől-egyig finomak.
Ezt a variációt elég volt csak meglátni,nyomban átengedtem a férjemnek a gépet{aki már 1/2 órája könyörgött,hogy hadd nézhesse meg a híreket.Pislogott,hogy ezt meg mi lelte.}.
Isteni kombináció.Csoki,tej,karamell és puha,enyhén ropogós rizsszemek.



Csokoládés rizspuding karamellás chantilly krémmel

  • 3 csésze tej
  • 1 csésze tejszín
  • 1/2 csésze jázminrizs
  • 1 csipet só
  • 1/4 csésze cukor
  • 8 dkg csokoládé
A tejet a tejszínnel,a cukorral,sóval felforraljuk,beleöntjük a rizst és takaréklángon addig főttük,amíg a rizs megdagad,megpuhul és a tej besűrűsödik krémes állagúra.Levesszük a tűzről és azon nyomban belekeverjük a csokoládét.Ha elolvadt,formákba töltjük és kihűtjük.

Karamellás chantilly krém
-A chantilly krém nem más mint nagyon zsíros tejszín vaniliával és cukorral kemény habbá verve.Most a karamellás változatot írom le.

1/4 csésze kristálycukor
2 ek víz
1 csésze tejszín
1 csipet só
1/2 tk vaniliaaroma

A cukrot a vízzel elkeverjük,majd karamellizáljuk.Ha elértük a kívánt színt,felöntjük a tejszínnel.Takaréklángra vesszük a gázt és addig kevergetjük,amíg a karamell elolvad.Hideg helyen,néha megkavargatva,kihűtjük,majd felverjük habnak.





csütörtök, március 04, 2010

Avokádó salsa


Nem bírom unalomig ismételni magam.
Vannak bizonyos ételek,amikhez fel kell nőnöm.
Most éppen kettőhöz sikerült,teljes mértékben.


1.Olajbogyó
-Hát kérem szépen,szégyen,nem szégyen,20 éves voltam,amikor először kóstoltam az olajbogyót.És soha többet.Akkor költöztem albérletbe,első munkahely,ünnepeljük meg címszóval,persze egyedül,mert a barátok kicsit távolabb voltak.Mi legyen,mint pizza a főfogás.
A listát végigböngészve,megakadt a szemem az olajbogyón.Az kell.Annyit hallottam már róla,csak jó lehet,elvégre egy nemzet nem tévedhet,más is szereti ezen a bolygón,jöhet.
Jött is.
Szerencse,hogy egyedül voltam,mert az első falat után egyáltalán nem viselkedtem úgy,mint akinek volt gyerekszobája.Az olajbogyó olyan kecses ívet írt le a levegőben,hogy öröm volt nézni,a pizza meg ment a kukába.


2.Avokádó
-Amikor bejött hozzánk is,gondoltam kipróbálom.Forgattam,szagolgattam{azt ugyen lehet}betettem a kosárba s mint a mesében,hazavittem,megettem és megállapítottam,hogy ez egy túlfavorizált étel,se íze,se bűze,csak egy zsíros,ˇhalványan zöldˇízű valami,hát én ezért nem fizetek,mit vannak úgy oda a belőle készült ételekért?




Aztán nemrégiben szert tettem 4 avokádóra{zöldséges ismerős-barát,yippiiiiii}többek között.Gondoltam valamit azért kezdeni is kellene vele,nemcsak csíráztatni a magját.A neten találtam jó pár  külföldi receptet,a legjobban ez tetszett,Zulától.Igaz sokáig álltam az olajbogyók előtt,mire betettem a kosárba egy kis üveggel.
A salsát most dobtam össze,pár perc az egész és hát igen........
Soha,de soha nem mond.........
Nem lettem ugyan hívő olajbogyó és avokádótéren,de határozottan jólesett.



Avokádó salsa

  • 1 doboz kukoricakonzerv
  • 5-6 olivabogyó,lecsöpögtetve,szeletelve{nálam paprikával töltött}
  • 1 kis hagyma,szeletelve
  • 5 gerezd fokhagyma,aprítva
  • 1/3 csésze olívaolaj
  • 1/4 csésze citromlé
  • 3 ek almabor{vagy fehér borecet}
  • 1 tk szárított oregánó
  • 1/2 tk só
  • 1/4 tk bors
  • 4 avokádó
Egytálban összekeverejük a kukoricát,olajbogyót,hagymát.Egy kis tálban összekeverjük a fokhaygmát,olajat,citromlevet,ecetet,oregánót,sót és borsot.Összeforgatjuk a kettőt.Tálalás előtt keverjük bele a felkockázott avokádót.
Behűtve tálaljuk,pitacsipsszel.

Nálam vöröskáposztán lett tálalva,csipsz nélkül,mert hát azért na.....





szerda, március 03, 2010

Blogok az életemből


Andi/cuki nagyon meghatott,amikor felmenve a blogjára azzal szembesültem,hogy a blogom a virtuális életének a része lett.Ez valamilyen szinten nagyon megtisztelő és nagyon köszönöm neki.


Akkor lássuk,hogy én kinek adnám tovább,ki az akihez gyakran benézek és bár lehet nem kommentelek,mégis olvasom.



Több lett mint 15?

:-D






kedd, március 02, 2010

Lecsós-gombás szűzérme,pirított tarhonyával


Észrevettétek,hogy milyen szép az idő?


Remélem most már így is marad.


Annyira jólesett a friss,meleg levegő,hogy úgy határoztunk,kirándulunk egy kicsit a Tiszához.
Imádok kibiciklizni a parthoz.Jó hosszú az út,kacskaringós is,de a jó levegő,a csend mindenért kárpótol.
Valószínű sokan gondolták így,mert annyi bicaj és autó volt leparkolva a gátőrháznál,mint a Tescónál ünnepek előtt.A tömeg is annyi volt,volt aki görkorcsolyával tette meg a távot a falutól a Tiszáig.Üdvözöltem a bátorságát,mert nem csak kacskaringós,de erősen elhasznált is az út.
Még az sem zavart senkit,hogy a Tisza ki van öntve.
Nem ez a lényeg.
Annyira nyugodtan és kicserélve jöttem haza.
Nem is vágytam valami nehéz ételre,sem elkészítésben,sem semilyen módon,és érdekes,de Köbö sem nyújtott be igényt ilyesmire.
Nemrégiben vettem egy szép darab szűzpecsenyét,azzal szerettem volna valamit kezdeni.
Ha már tavaszodik{sőt nyár lesz lassan.A tavaszt mindig is gyorsan szeretném letudni,hogy hamar nyár legyen}legyen gomba,és űrítsük ki a kamra befőttes polcát is,hiszen jön hamarosan a friss zöldség.Így lett lecsós.
Lecsós dolgokhoz meg a tarhonya illik.
Annyira finom lett,de annyira......



Lecsós-gombás szűzérme

  • 1 db szűzpecsenye
  • 1 nagyon kis fej hagyma
  • 1/2 kg gomba
  • 1 üveg lecsó
  • olaj
  • bors
A hagymát felaprítjuk,a húst felszeleteljük 1 ujjnyi vastag szeletekre,mint a rántott húshoz a karajt.Kevés olajon a hagymát és a húst megpároljuk,pírítjuk.Annyi vizet öntünk alá,amennyi ellepi,sózzuk,borsozzuk és fedő alatt puhára pároljuk.A fedőt levesszük és zsírjára sütjük.Felöntjük a lecsóval,kis párolás után hozzátesszük a gombát és gyakori kevergetés mellett rövid szaftra főzzük az ételt.Jó sűrű legyen.

Tarhonya
  • 1/2 kg tarhonya
  • olaj
  • 1 l víz
A tarhonyát aanyi olajban,amennyi bevonja{tehát nem úszik bene,hanem csak rátapad}olyan színűre pirítjuk,amilyenre szeretnénk{mi sötéten szeretjük,szerintünk úgy finom,de pl.barátnőm szinte csak megfuttatja,színe nem nagyon van}.Ha megpirult,felöntjük 1 l vízzel és addig főzzük,kavargatva,amíg a vízet teljesen beszívja és kavarni nehezen lehet.Levesszük a tűzről és lefedjük fedővel.20 percig így hagyjuk.Ekkor a fedőt levehetjük és villával lazítsuk fel a tésztát.
Én így készítem és mindig pont jó,soha nem száraz és nem mancsos.




A cicák pedig a sok kis{döglött de még friss} halnak örültek,melyet zacskóban szállítottunk haza nekik.A lassan visszahúzodó Tisza hozadéka.