A legfinomabb diós linzerkarikák

Ezt a diós linzer receptet nincs mese,fel kellett tennem,már csak azért is,hogy el ne veszítsem még egyszer.
Sógornőmtől kaptam,ő meg a barátnőjétől,ő meg nem tudom honnan,de hogy isteni az biztos.
A linzert amúgy is imádjuk,még szaggatni is szeretem,ez nálam nagy szó,mert nem szeretek semmivel sem sokat pepecselni{csak ami megéri}.
Nagyon jó volt ezzel a tésztával dolgozni,hamar kiszaggattam és hamar meg is sült.A karikák rögtön puhák,lekvárral töltve 2 óra után fogyasztható,ha áll,akkor meg mesésen puha,nagyon finom diós,lekváros ízű,illatos,nagyon pontosak az arányok.

Diós linzerkarikák

• 50 dkg liszt
• 10 dkg pirított darált dió
• 2 sütőpor
• 10 dkg cukor
• 2 csomag vanillines cukor
• 2 tojás
• 40 dkg vaj

Mindent összegyúrunk és fóliába csomagolva 1 órán át a hűtőben pihentetjük.

Kinyújtjuk és linzerszaggatóval kiszaggatjuk,majd közepesen forró sütőben megsütjük.Ha a karikák alja rózsaszínűre sült,akkor kész van.

Ügyeljünk arra,hogy ha linzervirágokat szeretnénk,akkor párban szaggassuk.Nagyon figyeljünk oda,mert én pl.számoltam és úgy figyeltem,hogy annál jobban már nem lehet és mégis összehoztam pár párnélküli üres karikát.Nem estem kétségbe,mert azokat is össze lehet ragasztani lekvárral.A kiszaggatott kis büngyürkéket{a karika közepét}sem gyúrtam be újra,hanem azokat is összeragasztottam lekvárral.

Vanillines porcukorral meghintve tálaljuk.

Ma ilyen hangulatban ébredtem,Tomb Raider-es hangulatban,amiből csak a zene volt jó.Azok közül is ennek a pasinak a hangja.....húúúúúúú....

Reform mézeskalács

Engem is elkapott a mézeskalácssüthetnék karácsonytájt.
Jó volt,szép volt,köszönjük,ennyi.

A kekszekből még mindig fellelhető pár darab a dobozok mélyén.



Finomak,de nagyon laktatóak.

Gondolom szerepet játszik benne a teljeskiőrlésű tönkölyliszt,meg a xukor,mert-gondoltam-ha már nekidurálom magam,akkor legyen csudaegészséges{?}.



100 %-ig tk.liszt,az ízén azoban nem érezhető.
Sütés után puha volt és később is csak kicsit keményedett meg,ilyen szempontból nem áll el idétlen időkig{:-)}.Fél adaggal kezdtem a bulit,így is raklapnyi lett,s már ezzel túlléptem szent fogadalmam határait,miszerint karácsonyra keveset,de finomat.

Na,ebből csak a finom valósult meg.


Reform mézeskalács



20 dkg vaj

10 dkg xilit

4 dl méz

1 kg teljeskiörlésű tönkölyliszt

3 dl tejszín

2 evőkanál őrölt fahéj

2 evőkanál őrölt gyömbér

1 mokkáskanál őrölt szegfűszeg

Csipetnyi őrölt feketebors{Nigellától lestem el.Szerintem jó.Ízl{el}és dolga}

Csipetnyi őrölt kardamom

2 evőkanál szódabikarbóna

1 ek rum







A vajat a xukorral simára keverjük, majd hozzáöntjük a mézet, belekeverjük a fűszereket és a tejszínt. A szódabikarbónás lisztet is hozzáadjuk; lágy tésztává dolgozzuk össze. Hűtőszekrénybe tesszük legalább egy órára.

A tésztából egyszerre csak kis adagokat nyújtsunk és szaggassunk ki,egyben nem lehet,mert törik,morzsálódik,viszont kis adaggal szuperül megy a munka.Én se értem,hiába.

Kivánt formákra szaggatjuk őket,majd kb.180 fokos sütőben{4-es fokozat}kb.10 percig sütjük őket.


Tudom,azt is ígértem,hogy lesz írókázás,aztán más lett a leányzó fekvése,beértem én egyszerű mezei bevonással is.

Máz

1 tojásfehérje
kb.10 dkg porított xukor
1 ek citromlé


Jó alaposan kikavartam{nem vertem belőle habot},majd a sütik tetejére kentem.Hamar száradt.



Majd egyszer,valamikor,valakinek talán lesz értelme újra sütnöm mézeskalácsot,pláne írókázni,a témát azonban befagyasztottam egyenlőre.



Mindenesetre nyugodt szívvel tudom ajánlani.

Kardamomos omlós keksz

Megint bevetésre került nálam a kardamom.
Egyre jobban megbarátkozom vele.
Most egy nagyon egyszerű omlós keksz ízesítsére használtam és itt is előkerült a xukor,most sem csalódtam benne.
Ropogós,mégis omlós,finom,enyhe ízű keksz,igazi karácsonyi előfutár.

Kardamomos omlós keksz
{eredeti recept itt}

• 225 g finomliszt
• 115 g kukoricaliszt{finomszemcsést használtam}
• 225 g vaj
• 55 g porított xukor
• 1 tk.őrölt kardamom

A kétféle lisztet összevegyítjük.A vajat a xukorral és az őrölt kardamommal habosra kavarjuk,majd apránként beledolgozzuk a lisztet.Hengert formálunk a masszából és folpackba tekerve a hűtőbe tesszük 1/2 órára.A hűtés után felszeleteljük,majd sütőpapírrl bélelt tepsibe fektetjük a korongokat.Előmelegített sütőben,kb.4-es fokozaton{180-200 fok}18-20 percig sütjük.Ha  a széle kezd pirulni,készen van.
Lapáttal kiszedjük.
Rácson kihűtjük


Aztán pedig jól megesszük.

Fahéjas csillag

Vagy akár írhatnám fahéjas-mandulás csillagnak is.
Karácsonyra készült,mint oly sok receptem,amit nem volt időm feltenni ide.
Xukort használtam hozzá.
Nagyon örülök,hogy sikerült felfedezni ezt az édesítőformát,végre eldughatom a különböző édesítőporokat,tablettákat,mert ugye az emberben mindig van egy kis félsz,mégiscsak vegyszerek,hiába nyugtatgatják a hírekben a jónépet,hogy így meg úgy,nem lesz baj,tessék nyugodtan magába tömni a ciklamátot illetve az aszpartamot.
Nem mondom,húzós ára van,de aki csak annyit szokott sütögetni mint én,annak nagyon is megéri.
És hogy a sütiről is essék szó,hagy lőjjem le a poént.


FIINNOOOMMMM!

Fahéjas csillag

• 25 dkg porított xukor
• 3 tojásfehérje
• 50 dkg hámozatlan darált mandula
• 1 cs.vanillines cukor
• 3 tk.őrölt fahéj

A fehérjéket kemény habbá verjük és közben apránként adagoljuk hozzá a xukort.A habból félreteszünk kb.6 ek-nyit a díszitéshez.A darált mandulát,a vanillines cukrot és a fahéjat a tojáshabba vegyítjük,majd a masszát porcukorral meghintett deszkán vékonyra kinyújtjuk.Csillagformával kiszúrjuk a tésztát.

Sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük a csillagokat és félretett tojáshabbal bevonjuk őket.Előmelegített sütőben,125 fokon{2-3-as fokozat}kb.20 percig sütjük,majd kihűtjük.

Egy régi Tina konyhából való a recept.

Marcipánkrémes,narancsos bonbon

Ez a karácsonyunk nem lesz olyan mint a többi.

Olyan dolgok készítésre és olyan dolgok beszerzésére ragadtatom magam,mint eddig még soha.

Példának okáért vettem xilitet/xukort és most abból pihen egy adag mézestészta a hűtőben.
Minden szempontból újdonság.
A xilit is,a mézestészta is ,és az írókázás is az lesz.

És bonbont gyártok.

A konyhám lassan átalakul kézműves manufakturává és én annyira de annyira élvezem,hogy hihetetlen.
Ezek a bonbonok prototípusnak,mondjuk úgy teszternek készültek.Láttam sok blogon,hogy hogy próbálgatják a különböző bonbonformákat,ízeket és én is kedvet kaptam.Tavaly már volt egy-két próbálkozásom,annyira azonban nem hatott meg a dolog,hogy most újból kisérletezgetni kezdjek,de elég volt felmenni pár blogra és meghozta a nem várt ihletet.

Ez az ízkombináció egy álmatlanul töltött éjszaka szüleménye.Végül is egy álmatlan éjszakát mi mással lehetne agyonütni,mint gondolkodással.Másnap ki is próbáltam.
Kicsit voltak ugyan fenntartásaim a forma miatt,mert ugye mégiscsak jégkockatartónak és nem bonbonformának született szegény és annyi rémhír terjeng beszakadt tetejű,bentragadt édességekről,hogy igen paráztam mikor kivettem őket a mélyhűtőből.
Aztán persze klappolt minden.

Mint mindig.

Vagy majdem mindig.

Marcipánkrémes,narancsos bonbon

• 15 dkg csokoládé
• 1 ek olaj
• 1 ek tejszin
• 15 dkg marcipán
• 1/2 kk mandulaaroma{nem a zöld.Van már fehér színű is}
• Tejszin
• narancslekvár

A formát behűtjük,addig vízgőz felett felolvasztjuk a csokoládét az olajjal és a tejszinnel.A kivett formában a mélyedéseket kikenem csokival egy kis ecset segítségével,majd újra a hűtőbe rakom kb.10 percre.Én elég vastagon pacsmagoltam,mert féltem,hogy törik a teteje.
Közben a szobahőmérsékletű marcipánhoz először az aromát adagoljuk,majd  annyi tejszínt keverek hozzá,hogy kenhető,könnyen kavarható masszát kapjak.
A hűtőből kivett forma aljára kevés narancslekvárt kanalazok,erre rátöltöm a marcipánkrémet kiskanál segítségével.Épp csak annyi helyet hagyva,hogy majd le tudjam zárni csokival.
Mehet vissza a mélybe.10 perc után kiveszem és lezárom olvasztott csokival az alját.
Majd újra hűtő{kb.30 perc} és a végén kipattintom a kész bonbonokat.
Majd megeszem.

Tetszik ez a bonbongyártás,újra gyereknek érezheti magát az ember.Alkot valamit és izgatottan várja a végeredményt,ha sikerül az maga a menyország.
Mindenféle értelemben.

Házi Ferrero Rocher

á

Meglátni ITT és elhatározni magam egy pillanat műve volt,mert egyszerűen imádom a ferrero rocher-t,na de nekikezdeni.....
Pedig nem egy nagyon bonyolult dolog,csak kicsit mostanában fáradt vagyok és nehezen tudom magam motiválni.

Szóval hölgyeim és uraim,bemutatom a házi ferrero rocher-t.

Ízben teljesen ugyanaz,texturában majdnem egyezik,csak a külalak hagy némi kívánnivalót maga után,de tudjuk be  kézműves mivoltának és nem utolsósorban negyedáron jutunk hozzá,mint a boltban kapható nagy testvéréhez,arról nem is szólva hogy ekkora adagból kb.30-40 db apró gyönyört kapunk.

Házi ferrero rocher

• 10 dkg mogyorókrémmel töltött ostya összemorzsolva
• 15 dkg törökmogyoró apróra törve
• 200 gr nutella
• Bevonáshoz 10 dkg étcsokoládé + 1 ek étolaj

Az összemorzsolt ostyát,a tört mogyorót és annyi nutellát,amennyit felvesz, összekeverünk.Lágy,gyúrható masszát kell kapnunk.Vizes kézzel apró gömböket formálunk.Sütőpapírral bélelt tálcára helyezzük és a hűtőbe tesszük 1 órára.Így eléggé megkeményedik ahhoz,hogy csokiba tudjuk mártani.
Egy másik tálcát kibélelünk alufóliával,mégpedig úgy,hogy a tompa fényű oldala legyen felfelé.Ha a fényes oldalára tesszük a csokit,akkor ráragad.A tompa fényűről viszont gyönyörűen le lehet szedni.
A csokoládét 1 ek olajjal felolvasztjuk.A hűtőből kivett golyókat hústűre tűzzük és beleforgatjuk a csokiba.Az alufóliás tálcára ültetjük és hideg helyre tesszük fogyasztásig.Szobahőmérsékleten hamar megpuhul.

Gasztroajándéknak is kitünő,kis dobozkában.

Csirkepiláf pisztáciával és mandulával/ Istanbul pilavi

Írtam ugye,hogy van nekem egy kolléganőm,Noémi,aki nagyon sok időt töltött kint Törökországban.Akárhányszor csak találkozunk,az biztos,hogy előbb-utóbb az ott szerzett élményeinél kötünk ki.Nem mintha ellenemre lenne.

Olyan sokat mesélt már,hogy nagyon felkeltette az érdeklődésem az  ország iránt.Bár utazni egyenlőre biztos nem fogunk,biztos ami biztos alapon megleptem magam egy török szakácskönyvvel.

Annyi szuper recept van benne,előételen át a főfogásoktól az édességekig,hogy biztosra vehetitek,hogy jó pár török étel fog szerepelni a blogomon.

Az első a csirkepiláf.

Csirkepiláf pisztáciával és mandulával/Istanbul pilavi

• 4 ek vaj
• 1/3 csésze összevágott mandula
• 1/2 csésze összevágott pisztácia
• 1/2 kg csirkemellfilé apróra kockázva
• 2 1/2 csésze csirkehúsleves
• só
• bors
• 1 1/2 csésze hosszú szemű fehérrizs beáztatva és lecsepegtetve
• 1/4 tk sárfrányszál összetörve és 1/4 csésze meleg vízbe áztatva
• 1 ek finomra vágott kaporlevél

Egy serpenyőben melegítsünk fel 2 ek vajat közepes lángon és enyén barnára pirítsuk meg benne a mandulát és a pisztáciát{kb.2 perc}.Keverjük bele a darabokra vágott csirkehúst.Vegyük le a lángot,majd adjunk hozzá 1/4 csésze húslevest.Sózzuk,borsozzuk.Főzük kb.3 percig,kavargatva.Vegyük le a serpenyőt a tűzről.Nem baj ha sok leve marad.

Egy lábasban melegítsük fel a maradék vajat és keverjük bele a rizst.Mindenütt vonja be a vaj a rizst.Öntsük bele a vízben áztatott sáfrányt.Sózzuk,borsozzuk.Öntsük bele a megmaradt húslevest.Forraljuk fel a keveréket,vegyük teljesen kis lángra,fedjük le a lábast és főzzük kb.10 percig.

Óvatosan keverjük bele a félretett csirkekeveréket és még kb.8 percig főzzük,vagy addig,amíg a rizs fel nem szívja az összes vizet.Vegyük le a tűzről az edényt és keverjük bele a kaprot.Hagyjuk állni 5 percig,majd tálaljuk.

Lencsetócsni

Lencsefőzeléket készítettem előző nap,de mivel csak én eszem,maradt ki egy tányérnyi.
Ráéheztem viszont a tócsnira{tócsi,mackó,macok,matotka,cicege és társai}azonban ezt is csak én eszem,igaz nagy ritkán vagyok rá kapható,mert a krumpli hámozása még hagyján,de a reszelés az már nem tartozik vágyaim netovábbjai közé.

Valamikor régebben egy újságban olvastam a lencsetócsniról,vagyishogy a lereszelt krumplihoz lencsét adunk,mely tulajdonképpen csak arra szolgál,hogy a kevés reszelt krumplit valamivel feldúsítsuk.

Tetszett az ötlet,naná hogy azonnal ki kellett próbálni,hiszen adott volt hozzá minden.
Jelentem,nagyon finom!






Lencstócsni

• 20 dkg-nyi főtt lencse
• 6 db krumpli
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 tojás
• liszt
• só
• bors

A krumplit lereszeljük a citromreszelőn,majd elkeverjük a lisztel,a szétnyomkodott fokhagymával,a tojással,ízlés szerinti borssal,sóval{úgy jó ha erőteljes fűszerezésű}majd 1/2 órás állás után beleforgatjuk a lencsét.
Olajat hevítünk,evőkanálnyi masszát teszünk teszünk bele,kicsit szétnyomkodjuk,majd mindkét olsalát szép pirosra sütjük.

És mert a jóból a sok is kevés,kapros-fokhagymás mártogatót adtam mellé.

Best Chocolate chip cookies/A legjobb Csokis keksz

A Massachusetts-i Ruth Wakefield gondolt egyet valamikor az 1920 évek végén és a készülő kekszhez kis csokidarabkákat adagolt.Az akkori Toll House Inn tulajdonosa nem is sejthette,hogy süteménye egy legenda lesz és millók fogják sütni,enni ezt az édes kis semmiséget.
Mivel Ruth volt olyan előrelátó,hogy feljegyezte a tésztába tett csoki márkáját,a Nestlé pedig volt oly üzletorientált,hogy felismerje a tényt,hogy ez a keksz bizony bombasztikus és a piacon remekül eladható,egyforma méretre,csokicseppre hasonlító csokidarabkák gyártásával,ezért 1939-ben a piacra is dobta a chocolate chip-et.{ami nálunk nem vagy nagyon ritkán kapható.Legalábbis errefelé.Sajnos!}
A Nestlé levédette  a Toll House nevet és Ruth-tól is megvette a receptet,amely ezután a "Híres Toll House Cookie"néven szerepelt a Nestlé csokicseppes zacskók hátulján.
Innen egyenes út vezetett a sikerhez és a Chocolate Chip Cookie akár nemzeti édességnek is tekinthető.
Rengeteg változata létezik,van száraz és rágós{Chewy}van ropogós és lágy,van classic és monster és ki tudja még....
Egy a biztos.
Hogy egyszerű és finom.
Én most ezt a receptet próbáltam ki.

Chocolate Chip Cookies/Csokis keksz

• 4 csésze liszt
• 1 tk szódabikarbóna
• 1 tk só
• 2 csésze cukor
• 24 dkg vaj
• 2 ek melasz{gyógynövényboltban vettem,kicsit húzós ára volt.}
• 3 db tojás
• 1 1/2 tk vaníliaaroma
• 12 dkg darabolt csoki/csokimorzsa/csokicsepp

Keverjünk mindent össze,borítsuk be fóliával és 1 éjszakára tegyük a hűtőbe.

Másnap kivesszük,golyókat formálunk és tepsibe tesszük őket,egymástól kb.2-3 cm távolságra.Előmelegített sütőben 12-15 percig sütjük.

Ha az alja barnul,kivesszük,még akkor is,ha még lágy,mert kihűlve fog még keményedni.

Teával,tejjel isteni.

Zellerchips

Hááááttt,szóval......

Azt hittem ez egy olyan hiper-szuper finomság,mert olvastam itt is meg ott is,meg sok helyen,hogy isteni finom,meg hogy a fogyókúrába szuperül beilleszthető,könnyű,egészséges rágcsa.

Így amikor férjem megvétózta a húslevest,mindjárt ki is néztem a zellert mint chipsalanyt és a gondolatot tett követte.

Az előkészítés tényleg hiper-szuper gyors volt,kisütöttem,sóztam-borsoztam,majd nekiálltam.

Az első falatig jutottam.

Totálmély,kerek,kesernyés zelleríz.

2 falatnál nem jutottam tovább,pedig istenuccse próbálkoztam.

Másnap viszont már ehető,majdnemhogy finom volt,el is fogyott rövidesen a kistányérnyi halom.

Úgyhogy aki ilyesmire vetemedik,legyen nagyon elkötelezett zellerrajongó{én szeretem,de....}

Az a baj szerintem,hogy olyan sültkrumpli,illetve chips ízvilágot vártam,de hát ez már egyéni szocproblem.

A zellert{tetszőleges mennyiségben}meghámozzuk,nagyon vékony karikákra vágjuk és kisütjük.Sózzuk,borsozzuk és fogyasztjuk.