péntek, augusztus 13, 2010

Lecsó,ahogy mi szeretjük azaz tojásosan


Ahány ház,annyi lecsó!


Ismerjük ezt a mondást és tuti biztosak lehetünk benne,hogy igaz is.


Összeszámoltam,hogy szűk családi és baráti körben hányféle ízestéssel,betéttel szeretik-eszik a lecsót.


Anyu-Simán,kolbásszal


Apu-simán,virdlivel


Öcsi-Simán,tarhonyával


Férj-Tojásosan


Nénje-káposztásan


Szomszéd-rizzsel


Én-mindegy,csak finom legyen és lehetőleg csípős!


És ez még csak a jéghegy csúcsa!




Nagyon sokáig úgy csináltam lecsót,hogy amikor a tojást kellett volna beletenni,akkor én kiszedtem magamnak külön,mert hát valljuk be,a tojásos verzió nem épp egy szépségversenydíjas látvány.Aztán egyszer siettem,vagy csak a szokásos lustaságom vett rajtam erőt,nem tudom már,mindenesetre nem szedtem külön magamnak és láss csodát!
Ízlett így is.


Ma is lecsót csináltam,de a különleges az volt benne,hogy minden{tényleg minden}a mi saját kertünk gyümölcse.A paprika,a hagyma,a paradicsom és a tojás{na ez nem a kertben,hanem mellette "termett"} is,mind-mind friss és házi volt.


Ilyet pedig nem nagyon kapni a piacon.


De ez a lecsó olyan is volt.


Olyan,de olyan......








Tojásos lecsó

  • 3 db hagyma
  • 1 kg zöldpaprika{nem árt ha van benne 1 db csípős bácskai is}
  • 1/2 kg paradicsom
  • 2  nagy csipet só
  • 1 kk bors
  • 1 ek cukor
  • 1 lapos ek pirospaprika
  • 2 tojás
A hagymát apró kockákra vágjuk,a paprikát pedig felkarikázzuk.Egy edénybe tesszük,megsózzuk és annyi olajat teszünk rá,amennyi épp hogy rátapad{nem szeretjük nagyon zsírosan}.Közepes lángon megpároljuk.Akkor jó,ha a fakanállal a paprikakarika nagyon könnyen szétnyomható.Ekkor hozzáadjuk a negyedekbe vágott,kicsumázott paradicsomot{na!pl.az egyik szomszédom fia hámozott paradicsommal hajlandó csak megenni!},a pirospaprikát,borsot,cukrot.Addig főzzük,kevergetve,amíg a paradicsom teljesen szét nem fő és finom,sűrű szaftos lesz.Beletesszük a 2 elhabart tojást.Szilárdulásig főzzük,majd ha kell utánaízesítjük.

Majd tálaljuk.



kedd, augusztus 10, 2010

Fehércsokoládéfagylalt rózsavízzel

A csokik közül a fehércsoki nálam vakfolt.


Valahogy mindig kiesik a látóteremből ha van étcsoki.


Tőlem szokatlan dolog viszont fagyival előrukkolni és ha már szokatlan,legyen fehércsoki de hogy még ennél is tovább menjek,legyen még benne egy kis rózsabeütés is.


Elég rég talonba tettem ezt a receptet,és úgy éreztem,hogy most jött el az ideje{vagyis egész egyszerűen kifogyott a kedvenc fagyim a hűtőből és lusta voltam elmenni érte 20 km-t}.


Mivel nincs fagyigépem, régi módszert választottam.Úgyismint hűt,kavar,hűt, kavar.
Nem mondom,hogy fárasztó,mert nem is az.



Fehércsokoládéfagylalt rózsavízzel

  • 500 ml tejszín
  • 2 ek vaníliás cukor
  • 130 gr cukor
  • 100 gr fehércsokoládé
  • 5 db tojássárgája
  • 1/2 ek méz
  • 2 ek rózsavíz{patikában vettem}
A tejszínt a vaníliás cukrot és a mézet keverjük össze.A tojássárgáját a cukorral és kevés tejjel keverjük ki jó alaposan,majd öntsük össze.Alacsony hőfokon{82/84 fok vagyis takaréklángon}besűrítjük.Levesszük a tűzről és belekeverjük az apróra tördelt csokit.Beleöntjük a krémet egy jól záródó,megfelelő űrtartalmú dobozba,majd 1/4 órán át hűtjük szobahőmérsékleten,utána 2 órára betesszük a mélyhűtőbe.Lejárta után összekeverjük a rózsavízzel,majd fél óránként kavarunk rajta.{1/2 óra hűtés-1 alapos kavarás.Ezt négyszer ismételjük.Legjobb villával.}Persze akinek van fagyigépe az csinálja úgy ahogy szokta.





Finom,isteni krémes.









szombat, augusztus 07, 2010

Őszibarack salsa

-Por Dios!Magnifico!-Kiált fel Connie Garcia,amikor meglátja,hogy Archie McNally milyen ajándékkal próbálja újfent levenni a lábáról,könyörögve,hogy fogadja vissza kegyeibe,valamint biztosítva szíve hölgyét arról,hogy ezekután vakuljon meg ha más nőre néz.E fogadalom,mint tudjuk{smint Connie is tudja},csak a következő megbízásig tart,ahol úgyis felbukkan egy szép nő,aki vagy bűnöző vagy áldozat.Egy a biztos,hogy kivétel nélkül mindegyik Archie vigasztalására szorul.


Bizonyos okokból én is vigasztalásra szorultam,és gasztroblogokban kutakodtam az én Archie-m után,ami/aki csak nem akart rám találni.Utolsó próbaként kapcsoltam erre az oldalra,ahol is az én számat is majdnem ugyanaz a mondat hagyta el{persze magyarul},mint Connie-ét,főleg,amikor elolvastam a hozzávalókat.


Tudom,hogy egy barack salsa nem hasonlítható össze egy 3 karátos gyémántokkal kirakott aranykarkötővel,de a lelkemre tett hatás szinte ugyanaz volt.


Egy igazi ízorgia!


Édes és savanykás,csípős és frissítő!


A lényeg annyi,hogy kifejezetten érett,édes barackot használjunk hozzá.




Őszibarack salsa

  • 4 db barack
  • 3-4 db mogyoróhagyma
  • 1 hegyes,csípős zöldpaprika{jelapenos,ha van,de kiváló a bácskai is}
  • 2 ek menta
  • citromlé
  • 1 csipet só
  • 1/4 kk törött bors
  • 2 ek reszelt gyömbér
  • 1 tk cukor
Mindent nagyon apróra vágunk,illetve előtte a paprikából az eret kivágjuk,kimagozzuk.A felaprózott hozzávalókat tálba tesszük,megszórjuk az szintén apróra vagdalt mentával,megsózzuk,borsozzuk,cukrozzuk és ízlés szerinti citromlémennyiséggel felöntjük.Alaposan összekeverjük és tálalásig hűtőben tároljuk.





Isteni grillezett húsokkal,viszont önmagában sem megvetendő,persze csak akkor ha szeretjük az ellentmondásos dolgokat.








vasárnap, augusztus 01, 2010

VKF!XXXVI-Gombás-borsós rizottó

Néha vannak megmagyarázhatatlan dolgok az életemben.

Mint a mostani is.

Ezt a rizottót évek óta készítem,egy Tv-ben látott recept alapján.Olasz tájakat és ételeket mutattak be,ez az étel mint alapmű lett megemlítve.Végtelenül egyszerű,de nagyon finom,annak ellenére,hogy nem szarvasgombával,hanem szekfűgombával készítem.

A megmagyarázhatatlan pedig az,hogy a férjem eddig nem ette meg.Mármint ebben semmi meglepő nincs,mert az én férjem hírhedten válogatós,de ismét bebizonyosodott a tézis,miszerint az éhség nagy úr!

Ugyanis elfogyott a rántott húsa mellé készített köret és ráfanyalodott az általa csak mancsosnak titulált rizottóra.
A telefon majd kiesett a kezemből,amikor kérdezte és közölte,hogy eddig!!!!!!miért nem így csináltam,mert ez finom,megenné máskor is..

Mondom,hogy vannak érthetetlen dolgok.

Mindig így készült.




Gombás-borsós rizottó
  • 40 dkg rizs{nem szoktam rizottó rizst használni.Jó a sima Coop-os "B"rizs is.}
  • 1 kg zöldborsó
  • 1 fej hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 40 dkg szekfűgomba de jó a csiperke is
  • 1 pohár fehérbor
  • olívaolaj
  • 1,6 l csirkehúsleves
  • bors
A hagymát apróra vágjuk,majd az olajon megfuttatjuk.Ráöntjük a bort,megvárjuk,amíg elpárolog,csak sűrű szaft marad.Rátesszük a rizst és pár percig kavargatjuk,amíg kifehéredik.Sózzuk,borsozzuk.Beleszórjuk a borsót és a gombát{én szárítottat használtam},majd 1 ujjnyira felöntjük húslevessel.Ha elfőtte a levét{folyamatosan kavargatjuk}akkor pótoljuk,de mindig csak 1 ujjnyira lepje el.Ha a rizs és a borsó megfőtt,akkor kész van.Nem biztos,hogy kell bele az összes húsleves,a rizs minőségétől is függ.Utánaízesítjük,majd tálaljuk.

Lehet sajtot is reszelni a frissen tálalt rizsre,én nem szeretem rajta.Illetve apróra vágott petrezselyemmel is meg lehet szórni,ahhoz viszont meg lusta voltam.

Hiába,nem lehet minden tökéletes{nekem az volt}.




szerda, július 28, 2010

Többkezes variációk eperlekvárra

-Hogy mit csinálsz?-Kérdezte elhűlve anyám,amikor közöltem vele,telefonbeszélgetésünk közben,arra a kérdésére válaszolva,hogy mit csinálok épp.
Eperlekvárt főztem.

Mint látjátok és tudjátok,kertünk megbolondult és ontja magából az epret.Bevallom kicsit kezdem már unni,mert ezzel egyidejűleg el is burjánzott és széplelkű férjem az istennek se hagyja,hogy kiráncigáljam a felesleges töveket.
-Virágzik még,lesz rajta még eper,hát nem örülsz?-Néz rám nagy szemekkel.

Dehogynem.

Annyira tudok örülni annak,amikor széttaposom a gyönyörű nagy epret,mert nem látom,hogy hovalépek az eperdzsungelben,25 x kell átfésűlni,mert nem átlátható és nem szeretném ha a tövön rohadna meg a gyümölcs és persze ne is tegyünk említést a millió szúnyogról,akik itt szoktak sziesztázni és alkonyatkor ujjongva vetik magukat a friss húsra.

Egyetlen öröm benne tényleg a maga csupasz valóságában szemetgyönyörködtető,édes eper.

Ám a legutóbbi termés mennyisége kifogott rajtam{két bejegyzéssel arébbi fotó:-),3 kg van lefotózva}egyszerűen nem tudtam megenni aznap,és mivel az eper kényes jószág,másnapra általában megpenészedik,de legalábbis erősen hadirokkantállapotba kerül, fogyasztására már nem nagyon támad kedve az embernek.

Akkor legyen lekvár.

De nem ám akármilyen.

Nem,nem.

Letámadtam a netet.

A rózsaborsos és a kókuszos már régóta szerepelt a kipróbálandók listáján,most lett mellé még rozmaringos  és gyömbéres.

A teszterek kóstolgatása majdnem nagyon jól sikerült,kivált a borsosé és a gyömbéresé.Azért sikerült az üvegekbe is tölteni.

Mivel este nyolckor határoztam el magam a lekvárfőzésre és bármilyen híve vagyok is a hagyományos lekvárfőzésnek,franccse fog órákon át kavarni,mint a güzü.Így előkapartam egy nagyon régről maradt Haas Quitin csomagot,az 5-ből csak 1 hiányzott.Tetszett hogy gyorsan megvan,de akkor is lelkem csücske a hagyományos lekvárfőzés.


Rózsaborsos eperlekvár
  • 1 kg eper
  • 2 ek darált rózsabors
  • 1 ek vaníliacukor
  • 500 gr cukor
  • 1 csomag pektin
Az epret apróra vagdaljuk{Haha,na persze.Összenyomkodtam a kezemben.De így elegánsabban hangzik}.A pektin zacskóján található utasítás szerint elkészítjük a lekvárt,majd a tűzről lehúzva belekeverjük a borsot.A z üvegeket peremig merjük,lekötjük és  percre fejre majd talpra állítjuk.Hülés után a kamrapolcra tesszük.





Kókuszsos eperlekvár
  • 1 kg eper
  • 50 dkg cukor
  • 1 csomag pektin
  • 2 ek kókuszreszelék
A paszírozott epret elkeverjük a cukorral és a kókuszreszelékkel,majd a pektin hátoldalán levő utasítás szerint elkészítjük a lekvárt. További eljárás ugyanaz mint az elöbbinél.

Rozmaringos eperlekvár
  • 50 dkg eper
  • 1 ek szárított rozmaring
  • 15 dkg cukor
  • 1/2 csomag pektin
Az eper,a cukrot és a rozmaringot összekeverjük,a pektin hátoldalán lévő utasítás szerint elkészítjük a lekvárt.További eljárás ugyanaz,mint a többinél.





Gyömbéres eperlekvár
  • 50 dkg eper
  • 30 dkg cukor
  • 2 ek citromlé
  • reszelt gyömbér ízlés szerint
  • 1/2 csomag pektin
Mindent összekeverünk,majd a pektin hátoldalán lévő utasítás szerint elkészítjük a lekvárt.További eljárás ugyanaz,mint az előzőeknél.



Igazából időt csak a csumázás,tisztítás,paszírozás vett el,maga a főzés nem tartott soká,köszönhetően a pektinnek.Így első{na jó,többszöri}kóstolásra nagyon finomak.

Anyu be is jelentette pár darabra az igényét.

Hát majd meglátjuk......


Mire ez a bejegyzés megszületett,a kókuszos elfogyott,így nincs kép,bár ahogy nézem,tulajdonképpen mind egyforma,csak az ízesítés tér el.




                                                                                                                              Ötletek:www.femina.hu

hétfő, július 26, 2010

Sütésnélküli narancsos-csokis-diós,marcipános-epres túrótorta a nyolcadikra....



Mármint a nyolcadik házassági évfordulónk.
Bizony.
Ma van.
Mivel ma dolgozok{majd holnap ünnepelünk igazából}nem volt kedvem sütkérezni,hanem összeütöttem egy gyors sütésnélküli túrótortát.Gyorsan megvan,meg igaziból a férjem túrós rétest akart,de hogy néz ki egy évforduló túrósrétessel.
A torta túrós is,meg diós is,meg narancsos is,szóval minden kritériumnak megfelel,minden benne van amit a férjem szeret,remélem a marcipánra nem lesz ellenvetés.
Zselatint is használtam,és meg kell mondjam,hogy amennyire féltem tőle,annyira könnyü használni.




8 év....
Hihetetlen.
10 éve ismerem,8 éve vagyunk házasok.
Néha sok,néha kevés,de még ma is azt érzem,hogy nem tudnék meglenni nélküle.


Sütésnélküli túrótorta

  • 40 dkg darált keksz
  • 8 dkg porcukor
  • 10 dkg darált dió
  • 6 dkg kakaó
  • 3 dl naracslé
  • 1 dl víz
Krém
  • 50 dkg túró
  • 3/4 nagypoharas tejföl
  • 8 dkg porcukor
  • 1 kiscsomagos porzselatin
Közéjük
  • Marcipán
Díszítés
  • Eper
  • Csokilevél
  • Pisztácia
A narancslevet elkeverjük a vízzel.A tészta hozzávalóit tálba öntjük,majd a narancslé apránkénti adagolásával tésztát gyúrunk belőle.Lehet nem kell bele az összes folyadék,vagy esetleg több kell bele,ez a keksztől függ.Nekem kellett bele az összes.
Sütőpapírral bélelt tepsibe nyomkodjuk a tésztát.
A marcipánt akkorára nyújtjuk,mint a tepsi és a barna tésztára fektetjük.

Elkészítjük a krémet.

A túrót elkeverjük a tejföllel és a cukorral.A zselatint 4 ek vízben elkeverjük,felmelegítjük{nem forraljuk},majd a krémhez adjuk,jó alaposan elkavarjuk.Az előkészített tésztára öntjük.
Hütőbe tesszük és amikor megszilárdult,díszítjük.
Nálam friss eper,pisztáciatöret és csokilevél lett hirtelen ötlettől vezérelve.

Ugye nem néz ki rosszul?

A férjnek ez meglepetés lesz.









szombat, július 24, 2010

kedd, július 20, 2010

Hal Orly módra/sörtésztában sült hal


Tegnap hozzákezdtem a halhoz.


Első körben a régóta vágyott Orly módra készült halat próbáltam ki.Az elegáns név persze most sem takar nehéz és bonyolult módszert,hiszen csak egy egyszerű sörtésztába kell belemártogatni a filézett haldarabokat és bő,mérsékelten forró olajban kisütni.


Filézettet írtam,mert az aprószálkás példányt sohasem gondoltam kipróbálni így,hiszen pont a lényege,vagyis a sörtészta és a halhús ízének élvezése veszne el az elkerülhetetlen trancsírozásban.



Épp a sörtészta receptjét kerestem a neten,mikor futólag benéztem Gizi oldalára.Legnagyobb meglepetésemre épp cukkinit  rántott sörtésztában.Mivel az ő receptjeit szeretem,gyorsan le is mentettem a tészta receptjét.
Az én amúromon{mon amúr...} nagyon vastag húsréteg volt,a szálkák mint egy-egy gyufaszál,tehát nagyon könnyű volt filézni.


A tésztát  könnyű volt összeállítani,és az egész munka nem több mint 10 perc,no meg persze a sütés.Kicsit maszatos munka,de megéri,mert  finom.


Salátával tálaltam,mert a sörtészta szivacsként viselkedve,eszméletlen mennyiségű olajat képes magába szívni.Ezért nem is hiányzott mellőle a sült krumpli.

Hal Orly módra/sörtésztában sült hal

  • Hal
  • 2 dl sör
  • 20 dkg liszt
  • 3 db tojás
  • 1 tk só
  • 1/4 kk bors
A halfiléket besózzuk és félretesszük addig,amíg a tésztát összeállítjuk.Gyengén sózzunk.
A sört,a lisztet,sót,borsot és a 3 tojássárgáját csomómentesre keverjük.A 3 tojásfehérjét 1 csipet sóval kemény habbá verjük és óvatosan beleforgatjuk a sörös masszába.
Innentől kezdve indulhat a buli.
Olajat hevítünk,majd a húst jól alaposan beleforgatjuk a sörtésztába és közepes lángon először az alsó részét sütjük pirosas-rózsaszínre,majd megfordítjuk és a másik felét is megsütjük.




Ezek a pálcák pedig a hal "bordái",vagyis szálkái.{a kicsi akkora mint a hüvelykujjam}Annyi hús maradt még így is rajta,hogy nem volt szívem a macskáknak adni{kaptak mást,nem kell aggódni}így bemártottam őket is a sörtésztába és kisütöttem.Pont megfelet a férjemnek,aki ugyan nem szereti a halat,de kiváncsi volt,hogy milyen így az íze.El is telt ennyivel.{14 darabbal}


A megmaradt sörtésztába pedig reszelem egy kis sajtot és kanállal beleszaggattam/csurgattam a forró olajba,kis fánkocskákat sütöttem belőle.Na,férjem szerint ezt nem kellett volna.
Ugyanis sör mellé nagyon jól csúszik.