Meggyes-diós linzer

Hála istennek,lett meggyünk bőven.
Egy része lekvárrá lényegült,egy része ivólé lett,egy része fagyasztva vár sorsára,számtalan meggyleves készült{-Anyám,ez finomabb mint a meggyes joghurt,tudod,amit szeretek!-by KöBö}.
Így lehet őrültnek nézni,de bizony én befűtöttem a konyhámba és diós meggyes linzert sütöttem.Alapja nagyanyám linzertésztája{avagy hogy húzzunk le hétnél több bőrt a rókáról,mert ez a tészta aztán volt már töltve mindennel}ráépítve vastagon cukros dió és finom,savanykás meggy.

Meggyes-diós linzer

• 50 dkg rétesliszt
• 2 tojás
• 20 dkg kristálycukor
• 25 dkg vaj
• 1 citrom héja
• 1 cs.sütőpor
• 1 cs.vanillines cukor

Összegyúrjuk a hozzávalókat.Nagyon puha,lágy lesz a tészta,ne ijedjünk meg,össze fog állni.1/2 órára hűtőbe tesszük,pihentetjük.




A tésztát kivesszük a hűtőből és és kettévesszük úgy,hogy legyen egy nagyobb meg egy kissebb rész.A nagyobb részből kis gombócokat csípünk ki és a két kezünk közt ellapítjuk,majd a tepsiben egymáshoz illesztjük őket.Ezt azért csinálom így,mivel a tésztát nem lehet nyújtani.Mikor így készen vagyunk a ˇfoltozássalˇ{egyenletes egyforma vastag legyen a tészta,legalábbis törekedjünk rá.Osszuk el a nagyobb részt teljesen a tepsi alján}, megszórjuk ízlés szerinti cukros darált dióval,jó vastagon,majd megszórjuk kimagozott,kinyomkodott,lecsepegetett meggyel.
A maradék tésztával berácsozzuk a süti tetejét.
Tojássárgájával lekenjük,4 fokozaton addig sütjük,míg a teteje szép rózsaszínes,pirosasra sül.Szépen meg fog emelkedni sülés közben.
Csak kihűlve lehet szeletelni,melegen szétesik.

Citromkrémes citromos tekercs

Épp csak úgy nézelődtem,kattingattam a blogokon,amikor megakadt a szemem ezen a recepten.És rögtön tudtam,hogy ki kell próbálnom.
Nagy citromfun vagyok.
Kis szárnypróbálgató korom óta szokásommá vált meghüléskor,de még tüdőgyulladáskor is citromlét inni.
Csak úgy magában,jó nagy kortyokban.
Egy jó literes Olympos ilyenkor még a második napot sem éri meg.Márha nincs igazi citrom.
Egyszerűen szeretem.
Haraptatok már bele citromba?
Brrrrr,mi?
Na,én imádom.
Kettévágva,csak úgy dúrr bele,hadd szóljon.
Elég érdekes arcot tudok vágni ilyenkor,{családtagjaim nemkülönben}férj konkrétan kivonul a konyhából,tesenemvagynooooormális felkiáltással,látnisebírommentenrosszulleszek arckifejezéssel.
Én meg...
Hát egyszerre szenvedek -mert azért mégiscsak húzós-de van ebben egy nagy adag mazochizmus is.
Azt hiszem nem véletlen,hogy a kedvenc bögrémen és füzeteimen citromok vannak,megszámlálhatatlan mennyiségben és méretben,szeretem a sárga színt és hogy a legkedvencebb parfümöm{amit már sajnos ősidők óta nem lehet kapni}tömény citromillatot árasztott.

Szóval nem volt kérdés,hogy megsütöm e.
Nálam sosem ez a kérdés,hanem az,hogy mikor.

Citromkrémes citromos tekercs

• 2 1/2 tk szárított élesztő
• 3/4 csésze langyos tej
• 1/2 csésze vaj
• 1/4 csésze cukor
• 2 tk vaniliakivonat
• 3 1/2 csésze-4 csésze liszt
• 1/2 tk só
• 1/2 tk reszelt szerecsendió
• 2 citrom reszelt héja{lehetőleg bio}
• 2 tojás

1 csésze=200 ml

Rugalmas tésztát gyúrok a hozzávalókból,{ha kemény tésztát kapok,tejjel lazítom}majd 1 órát letakarva kelni hagyom.
Kelés után téglalap alakúra nyújtom és megkenem a következő "krémmel".

Töltelék

• 1 csésze cukor
• 1/4 tk reszelt szerecsendió
• 2 citrom reszelt héja
• 2 ek citromlé
• 2 ek vaj

A szobahőmérsékletű vajat összekeverjük a többi hozzávalóval és megkenjük.a téglalapot.
Innentől úgy járunk el vele,mint a csigával szokás.Feltekerjük,mint a beiglit,majd 12 tekercsre vágjuk őket.20 percig kelni hagyjuk,tejföllel lekenjük őket,majd sütőben,4-es fokozaton,szép aranybarnára sütjük.Vigyázni kell,mert a töltelékből kifolyó cukor könnyen karamellizálódik,ami nem nagy baj,ha frissen esszük a tekercset,de kihűlve kemény páncéllá válik.

Ha megsültek a tekercsek,megvárjuk,amíg a kihűlnek,majd a következő öntettel öntjük nyakon őket.{Változtattam az eredeti recepten,mert ott krémsajt volt írva,én azonban letámadtam egy kis citromos joghurttal a kis bigákat.}

Öntet

• 1/2 doboz citromos joghurt{kis dobozosból}
• 1/2 citrom leve
• 1/2 csésze cukor
• 1/2 citrom reszelt héja

Összedolgozzuk,sima,krémszerűvé{nekem folyt}az alapanyagokat és alaposan meglocsoljuk vele a sütiket.

Majd megesszük.

Bármily hihetetlen,a nagy mennyiségű citrom ellenére csak kellemesen,hűsen citromos,mégis édes tekercseket kapunk,melyek nagyon laktatóak,és jó sokáig puhák maradnak.

• 
  

Diós-szilvalekváros kalács

Ez tulajdonképpen az ostoros kalács,csak most nem csokis töltelékkel,hanem szilvalekvárral kevert dióval van töltve.
Így is meg úgy is finom és amint látjátok,itt is kirepedt,bár-gondolom,mert a lekvár inkább keményebb volt,és a dió is fogott rajta-nem folyt ki.
Ez a kalács igazából az én számomra készült,mert KöBö inkább csokisan kérte,nekem viszont olyan jól esett a finom savanykás-édeskés íz,hogy azóta már 2x megsütöttem.

Diós-szilvalekváros kalács

• • 70 dkg liszt
  • csipet só
  • 4 dl tej
  • 5 dkg élesztő
  • 6 dkg kristálycukor
  • 3 tojás fehérje
  • 3 ek étolaj
  • 5 dkg olvasztott margarin

Töltelék

• 1 üveg házi szilvalekvár
• 40 dkg darált dió

A töltelékhez használt dió mennyisége függ a lekvár állagától.Ha hígabb több kell,ha keményebb,akkor kevesebb.A lényeg annyi,hogy krémszerűen kenhető pépet kapjunk.

A tészta hozzávalóiból ruganyos tésztát gyúrunk,majd kelni hagyjuk 1 órán keresztül.Addig a lekvárt összekeverjük  a dióval.

A megkelt tésztát 6 részre osztjuk,vékony téglalapokra nyújtjuk,megkenjük a töltelékkel és felsodorjuk,mint a beiglit.3 minibeiglit összefonunk,egyszerű copffonással.

Kb.1/2 órát kelni hagyjuk,majd tejföllel lekenjük és 4-es fokozatra{kb.180-200 fok}előmelegített sütőben aranybarnára sütjük.