Azt hiszem kicsit elkéstem ezzel a bevéséssel,mindenesetre köszönöm Gesztenyétől,Szemirámisztól,Egycsipettől,Zsófitól és Csiperkétől a felkérést és hogy gondoltak rám.
Meg kell azonban vallanom,hogy nekem a húsvét nem ünnep.Legalábbis nem a mai értelemben vett ünnep.Nem várok "locsolókat",nem készülök,mint a karácsonyra.Az,hogy egyáltalán készül valami süti vagy ünnepibb étel,az annak köszönhető,hogy ma van a férjem névnapja.A munkám miatt,mert műszakolok,ez is olyan nap mint a többi. Elvesztette jelentőségét,de aki tudja értékelni,az tegye bátran,nyugodt szívvel.
Hétfőn,ha felébredek az éjszakai műszak után,akkor kezdek majd főzni,csak a sonka fogja jelezni,hogy húsvét van{azt ki nem hagynám,imádom}de egyébként a férjem kedvencei lesznek terítéken.
Azt hiszem ez doszt elég lesz,sőt,tegnap szedtünk a Tisza parton sóskát és a férjem ezt kérte a rántott hús mellé egyik kisérőnek.Nem egy nagyúri étel,de ha szereti.....
Azt hiszem,ha valaki keresni akar nálam húsvéti menübe beillő ételt,fog találni a blogon elég ünnepre valót,fogára illőt,szem-szájnak ingerlőt. Nem gyűjteném külön csokorba,felajánlom az egész blogom.
A kérdés pedig úgy látom körbe ért,hát nem adom tovább.
Ezt a diós linzer receptet nincs mese,fel kellett tennem,már csak azért is,hogy el ne veszítsem még egyszer. Sógornőmtől kaptam,ő meg a barátnőjétől,ő meg nem tudom honnan,de hogy isteni az biztos. A linzert amúgy is imádjuk,még szaggatni is szeretem,ez nálam nagy szó,mert nem szeretek semmivel sem sokat pepecselni{csak ami megéri}. Nagyon jó volt ezzel a tésztával dolgozni,hamar kiszaggattam és hamar meg is sült.A karikák rögtön puhák,lekvárral töltve 2 óra után fogyasztható,ha áll,akkor meg mesésen puha,nagyon finom diós,lekváros ízű,illatos,nagyon pontosak az arányok.
Diós linzerkarikák
50 dkg liszt
10 dkg pirított darált dió
2 sütőpor
10 dkg cukor
2 csomag vanillines cukor
2 tojás
40 dkg vaj
Mindent összegyúrunk és fóliába csomagolva 1 órán át a hűtőben pihentetjük.
Kinyújtjuk és linzerszaggatóval kiszaggatjuk,majd közepesen forró sütőben megsütjük.Ha a karikák alja rózsaszínűre sült,akkor kész van.
Ügyeljünk arra,hogy ha linzervirágokat szeretnénk,akkor párban szaggassuk.Nagyon figyeljünk oda,mert én pl.számoltam és úgy figyeltem,hogy annál jobban már nem lehet és mégis összehoztam pár párnélküli üres karikát.Nem estem kétségbe,mert azokat is össze lehet ragasztani lekvárral.A kiszaggatott kis büngyürkéket{a karika közepét}sem gyúrtam be újra,hanem azokat is összeragasztottam lekvárral.
Vanillines porcukorral meghintve tálaljuk.
Ma ilyen hangulatban ébredtem,Tomb Raider-es hangulatban,amiből csak a zene volt jó.Azok közül is ennek a pasinak a hangja.....húúúúúúú....
"A" sütemény. Igen,így ,egyszerűen,nagy A betűvel. Biztos mindenkinek van karácsonyi süteménye,ami ha máskor nem is,de ezen az ünnepen biztos elkészül. Amit a család már kér. Amire mindenki számít. Tulajdonképpen az ember bármilyen ünnepen elkészíti egy idő után,mert szeretik,különleges,fel lehet vele vágni és épp ezért macerás. Viszont laktató,finom,látványos. A recept anyu erdélyi kolléganőjéé.Kb.15 éves recept,a névnapjára sütött egy tepsivel Alíz néni,és a gyárban azonnal elkérte mind az ötven nő a receptet. Így került hozzánk. Viszont az biztos,hogy itt,ahol lakom,{Egyeken}én terjeszetettem el,ugyanis egyszer,hajdanában a férjem ünnepelni ezt vitt be,a munkahelyén a névnapján köszöntötték.Másnap a gyár összes női dolgozója egy emberként másolta ebédidőben a kikövetelt receptet. Amikor megmondod a nevét a sütinek,először mindenki a bibliai paradicsomra asszociál,aztán gyorsan lehűtöd,mert kis félvigyorral elárulod,hogy nem,nem,ez azért paradicsomszelet,mert paradicsom van a tésztájában. Először hitetlenkedés,majd kíváncsiság,aztán vagy pozitív vagy negatív kritika várható,egy biztos,mindenki meg akarja kóstolni.
Paradicsomos szelet
12 ek cukor
12 ek olaj
12 ek paradicsomlé
1 csomag szalagáré
annyi liszt amennyit felvesz
A cukrot,olajat,paradicsomlevet összekeverjük.Ha a cukor elolvadt,akkor beleszórjuk előbb a szalagárét,majd apránként annyi lisztet gyúrunk hozzá,hogy közepesen kemény tésztát kapjunk.{Olyan kemyénységű legyen a tészta,mit a mézes tésztája}3 lapban,a tepsi hátulján kisütjük.
Krém
20 dkg porcukor
20 dkg vaj
Csomómentesre és habosra kikeverjük.
Főzött krém
1/2 l tej
5 ek liszt
3 csomag vanillines cukor
A lisztet a cukorral és a tejjel csomómentesre kavaerjük és közepes lángon pudingsűrűségűre befőzzük.
Kihűtjük,időnként átkavarjuk,hogy ne legyen csomós,galuskás.
Ha tökéletesen kihűlt,akkor a kétféle krémet összekeverjük,A főzött krémhez kanalanként adagolva a vajas krémet,mert így nem lesz csomós.
Összeállítás
süteménylap,erre bőven baracklekvárt keünk,erre egy réteg krémet,befedjük a második lappal,erre megint lekvár,erre pedig krémréteg.Jön az utolsó lap.Jól lenyomjuk,majd csokimázzal bevonjuk.
Másnap szelhető.
A recept szerepelt a 2010-es Kifőztük Karácsonyi különszámában is.
Nemrég ünnepeltem a 31-ik születésnapomat. Ez volt az ünnepi ebéd. Lehet másnak sok lenne a gyümölcsös íz,nekünk azonban nagyon bejött.
Kacsacomb cabernet módra
5 db comb
1,5 dl vöröbor{nálam meggy}
2 dl narancslé
1 citrom reszelt héja{lehetőleg bio}
1 dkg cukor
só
A cukrot megpirítjuk,a bort és a narancslevet ráöntjük.Addig kavargatjuk,amíg a karamell felolvad.A kacsacombot besózzuk és 3-4 ek zsíron hirtelen átsütjük.Tűzálló tában egymás mellé fektetjük a húsokat és a gyümölcsös-karamelles mártással elöntjük.Alufólia alatt 1 órát pároljuk,sütőben,4-es fokozaton.Ha a villa könnyen szalad a húsban,akkor a fóliát levesszük és pirosra sütjük a combokat.
Tejfölös tört krumplival tálaltam.
Tormás sárgabaracklekvár
1/2 üveg lekvár
1/2 üveg reszelt torma
Gálvölgyi János beszélt erről nem is egyszer.Ő is születésnapjára kapott egy üveggel a barátjától és sokáig nem merte kipróbálni,mert hát torma meg lekvár?......
Aztán nekik is bejött,mint ahogy nekünk is.
Húsokhoz,főleg vadakhoz kiváló,édes-savanykás.
Aki szereti a chutney-kat,annak nem okoz csalódást.
A kacsacomb receptje Verő Juli:Országok,ételek c.könyvéből származik.
Ez a csokor a tiétek,kedves olvasóim. Nélkületek ez a blog nem lenne,vagyis nem olyan lenne,mint amilyen most. És az ünnep alkalmára új ruhát kapott a blog.
Tömény édesség,konkrétan egy szelet elég egy napra.
A gesztenye nálunk nem nagyon szerepel az étlapon,mert férjem nem igazán szereti,viszont ebből a sütiből ő is kivette a részét,elég derekasan.
Azt meg persze már mondanom sem kell,hogy xukorral készült.
Mandulahasáb gesztenyekrémmel
6 tojás
6 ek xukor
9 dkg vaj
10 dkg olvasztott csokoládé
14 dkg darált mandula
Összekeverjük a tojások sárgáját a xukorral és a vajjal.Hozzáadjuk a csokoládét.Jól kidolgozzuk.Beleszórjuk a darált mandulát,majd a legvégén beleforgatjuk a tojások keméynre felvert habját.
4-es fokozaton,tűpróbáig sütjük.
Kiborítjuk,kihűtjük,majd hosszában{tehát felvágjuk a sütit,nem átvágjuk}4 csíkra vágjuk.
A csíkokat és az oldalakat megkenjük a krémmel,majd hasábformára ígazítjuk.
Krém
50 dkg gesztenyepüré
4 ek xukor
1/2 pohár tej
A gestenyemasszát elkeverjük a tejjel és a xukorral.
A tortát állni hagyjuk,majd a tetejét bevonjuk csokoládémázzal és kicifrázzuk ízlésünk szerint.
Máz
6 dkg csokoládé
6 dkg xukor
2 dkg vaj
1 tojássárgája
A csokoládét,a xukort 1/4 pohár vízzel péppé főzzük.Tűzről levéve hozzáadjuk a vajat és tojássárgáját.Alaposan összedolgozzuk,majd a süti tetejére öntjük.
Engem is elkapott a mézeskalácssüthetnék karácsonytájt.
Jó volt,szép volt,köszönjük,ennyi.
A kekszekből még mindig fellelhető pár darab a dobozok mélyén.
Finomak,de nagyon laktatóak.
Gondolom szerepet játszik benne a teljeskiőrlésű tönkölyliszt,meg a xukor,mert-gondoltam-ha már nekidurálom magam,akkor legyen csudaegészséges{?}.
100 %-ig tk.liszt,az ízén azoban nem érezhető.
Sütés után puha volt és később is csak kicsit keményedett meg,ilyen szempontból nem áll el idétlen időkig{:-)}.Fél adaggal kezdtem a bulit,így is raklapnyi lett,s már ezzel túlléptem szent fogadalmam határait,miszerint karácsonyra keveset,de finomat.
A vajat a xukorral simára keverjük, majd hozzáöntjük a mézet, belekeverjük a fűszereket és a tejszínt. A szódabikarbónás lisztet is hozzáadjuk; lágy tésztává dolgozzuk össze. Hűtőszekrénybe tesszük legalább egy órára.
A tésztából egyszerre csak kis adagokat nyújtsunk és szaggassunk ki,egyben nem lehet,mert törik,morzsálódik,viszont kis adaggal szuperül megy a munka.Én se értem,hiába.
Az első angyalt úgy hívják,hogy Trinity. Karácsonyra megint Ausztriában járt és amellett,hogy teljesítette a listámat,külön ajándékként kaptam tőle egy régen vágyott minikuglófformát+1 bónuszformát+2 tábla csokit,mert elkezdtem bonbonozni+2db nugátot{1 narancsos csoki és 1 nugát hiányzik.Trin,azért,pontosan,jól sejted :-)}és ezüst szórócukrot.
Telefonon már megköszöntem,de itt is szeretném,mert nagyon jól esett és nagyon meglepett.
A csomagot hozó postás kicsit megkeveredett.Ideadta Trin csomagját,majd egy viszláttal elhajtott.1 1/2 óra múlva újra ott a topogott a kapuban,sűrűn elnézést kérve,mert elfelejtette,hogy még egy csomag szól a nevemre.
Ez a csomag pedig gasztroangyalkámtól,Aranieltől érkezett,ismét hatalmas meglepetést okozva.Álmomban sem jutott volna eszembe,hogy a jézus megint ilyen szép ajándékokkal örvendeztet meg.
Kaptam egy
1 üveg vaniliás sütőtöklekvárt{fincsi}
2 tasak teát
1 minigobelint
fűszertartóban Araniel apukájától származó és sk.darált pirospaprikát
Olyan dolgok készítésre és olyan dolgok beszerzésére ragadtatom magam,mint eddig még soha.
Példának okáért vettem xilitet/xukort és most abból pihen egy adag mézestészta a hűtőben. Minden szempontból újdonság. A xilit is,a mézestészta is ,és az írókázás is az lesz.
És bonbont gyártok.
A konyhám lassan átalakul kézműves manufakturává és én annyira de annyira élvezem,hogy hihetetlen. Ezek a bonbonok prototípusnak,mondjuk úgy teszternek készültek.Láttam sok blogon,hogy hogy próbálgatják a különböző bonbonformákat,ízeket és én is kedvet kaptam.Tavaly már volt egy-két próbálkozásom,annyira azonban nem hatott meg a dolog,hogy most újból kisérletezgetni kezdjek,de elég volt felmenni pár blogra és meghozta a nem várt ihletet.
Ez az ízkombináció egy álmatlanul töltött éjszaka szüleménye.Végül is egy álmatlan éjszakát mi mással lehetne agyonütni,mint gondolkodással.Másnap ki is próbáltam. Kicsit voltak ugyan fenntartásaim a forma miatt,mert ugye mégiscsak jégkockatartónak és nem bonbonformának született szegény és annyi rémhír terjeng beszakadt tetejű,bentragadt édességekről,hogy igen paráztam mikor kivettem őket a mélyhűtőből. Aztán persze klappolt minden.
Mint mindig.
Vagy majdem mindig.
Marcipánkrémes,narancsos bonbon
15 dkg csokoládé
1 ek olaj
1 ek tejszin
15 dkg marcipán
1/2 kk mandulaaroma{nem a zöld.Van már fehér színű is}
Tejszin
narancslekvár
A formát behűtjük,addig vízgőz felett felolvasztjuk a csokoládét az olajjal és a tejszinnel.A kivett formában a mélyedéseket kikenem csokival egy kis ecset segítségével,majd újra a hűtőbe rakom kb.10 percre.Én elég vastagon pacsmagoltam,mert féltem,hogy törik a teteje. Közben a szobahőmérsékletű marcipánhoz először az aromát adagoljuk,majd annyi tejszínt keverek hozzá,hogy kenhető,könnyen kavarható masszát kapjak. A hűtőből kivett forma aljára kevés narancslekvárt kanalazok,erre rátöltöm a marcipánkrémet kiskanál segítségével.Épp csak annyi helyet hagyva,hogy majd le tudjam zárni csokival. Mehet vissza a mélybe.10 perc után kiveszem és lezárom olvasztott csokival az alját. Majd újra hűtő{kb.30 perc} és a végén kipattintom a kész bonbonokat. Majd megeszem.
Tetszik ez a bonbongyártás,újra gyereknek érezheti magát az ember.Alkot valamit és izgatottan várja a végeredményt,ha sikerül az maga a menyország. Mindenféle értelemben.
Először is,köszönöm,hogy páran úgy gondoltátok,hogy rendszeres olvasóim lesztek,valamint köszönöm a láthatatlan olvasóimnak is a kedves kommenteket.Nem hittem volna,hogy ennyien kiváncsiak lesztek az általam meghirdetett játékra.
Férjemet kértem fel a nagy feladatra,vagyis a nyertes kihúzására.Ő pedig habozás nélkül húzta ki:
Ami.
"Nyereményed": -1 db gyümölcskenyérforma{mely jó sima kenyér sütésére is} -1/4 kg étcsokipasztilla -1/4 kg tejcsokoládépasztilla -1/4 kg fehércsokoládépasztilla -1/2 kg mandula{saját termés} -1 zacskó kandírozott cseresznye -1 doboz kandiscukor -1 doboz jégcukor
Gratulálok és remélem hamarosan jelentkezel a nyereményedért a bellychef@gmail.com email címre írva.
A többieknek köszönöm a részvételt és igérem,lesz a jövőben is játék a blogomon.
Volt ugye egy játék Gizikénél,amin{ó,uram,köszönöm,vagy inkább Gizikeférjekeze köszönöm!}nyertem egy csodaszép salátástálkészletet és egy szilikon sütőlapot!
Nagyon meglepett,amikor megláttam a nevem,a vitustánc kapott el a képernyő előtt,komolyan.
És hogy miért vártam eddig?
Mert vártam,hogy hátha az olvasóim száma eléri a kerek 150-et.Ami tegnap meg is történt,de aztán valaki úgy döntött,hogy lelécel.
Így kénytelen voltam módosítani a tervem.
Arra gondoltam,hogy ha én valakinek a kedvessége folytán nyerhettem egy blogjátékon,akkor én nem szakítom meg a kört és megajándékoznék egy kedves olvasómat valami szép ajándékkal.
De mivel nem lettünk 150-en,így az ide kommentelő olvasók között fogok sorsolni.Hogy teljes legyen a dolog,addig a névtelen kommentelést is kiteszem,hogy bárki,aki szeretne játszani,esélyhez jusson.
Szóval drágáim,aki szeretne valami szép meglepit,így,karácsonytájt,az csak bátran kommenteljen ehhez a poszthoz december 5-én éjfélig.
Zsuzsi kolléganőm még júniusban ment át új munkahelyére de csak most találtunk egy olyan időpontot,ami mindenkinek-vagyis régi,vele dolgozó kolléganőjének-megfelelt egy búcsúztató bulira. Persze nem kell házfaldöntögető,ereszdelahajam bulira gondolni.Összeültünk egy kolléganőm lakásán,vittünk pár sütit,egyikünk rakott krumplit sütött,majd pár pohár kóla/ital mellett{ki mit kért}megvitattuk hogy kivel mi történt,mi van a régi munkahelyen,mi az új helyen,mi a különbség,gyerek,család,stb.....
Én egy diótortával szálltam be a közösbe,már csak azért is,mert Zsuzsi még az év elején mondta,hogy addig nem megy el innen,amíg nem sütök neki egy diótortát....
Hát ha csak ezen múlt volna,nemigen gyújtom be a sütőt......
De ha már így alakult,hát legyen egy baromi finom torta.
Maci tortájára még Belga hívta fel a figyelmem egy beszélgetős blogban.Most jött el az ideje,megcsináltam,feldíszítettem,elvittem.
Túlzás nélkül állíthatom,hogy egy nagyon-nagyon finom,dúsan diós ízű,pont kellően édes,a rengeteg vaj ellenére mégis könnyű torta.Volt olyan kolléganőm,aki esküdni mert volna rá,hogy egy gramm vaj sincs benne és a legkritikusabb tortaevőt-nevezetesen egyik kolléganőm férje-is meg és legyőzte.
Ja,és Maci jótanácsa!
Jól pörköljetek alá annak a diónak!
Jót tesz neki!
Baromira diós torta/Maci
17 dkg liszt
6 dkg pirított,darált dió
18 dkg porcukor
9 tojás
3/4 dl rum
1/2 cs.sütőpor
1 csipet só
A lisztet,a sütőport,a diót egy tálban összekeverjük.
A tojásokat szétválasztjuk.
A sárgákat a porcukorral és a rummal addig kavarjuk a mixerrel{mazochisták kézzel},amíg a sárgája kifehéredik és a cukor elolvad benne.Ezt úgy tudjuk leellenőrizni,hogy beledugjuk az ujjunk és ha végighúzzuk az edény alján,akkor nem érzünk cukorszemcsét.
A fehérjét egy csipet sóval kőkemény habbá verjük.A sárgájában elkeverjük a diós,sütőporos lisztet csomómentesre,majd beleöntjük a tojáshabba.Nem fog összeesni.Széles,lassú mozdultaokkal,alulról fölfelé kavarva egyneművé dolgozzuk a masszát,melyet sütőpapírral bélelt tortaformába öntünk és hideg sütőbe téve,4-es fokozaton{kb.180-200 fok}tűpróbáig sütjük.Ha a beleszúrt tű szárazon jön ki,kész van.A formában hagyjuk kihűlni.
3 felé végjuk,majd betöltjük a krémmel.
Krém
4,5 dl tej
9 dkg liszt
23 dkg porcukor
30 dkg pörkölt,darált dió
25 dkg vaj
2 cs.vanillines cukor
3/4 dl rum
A darált diót és a puha vajat összekeverjük.
A tejet a liszttel,porcukorral,rummal csomómentesre keverjük egy habverővel,majd közepes lángon krém sűrűségűre befőzzük.Kihűtjük jó hidegre.Időnként átkavarjuk,hogy ne legyen bőrős és galuskás.Majd összekeverjük a diós vajjal.Megkenjük vele a lapokat,annyi krémet meghagyunk amennyi a torta tetejére és oldalára is fussa,majd díszítjuk.Ki ki kedve szerint.