Azt a fajta levest amit ő készít senki más nem tudja reprodukálni,még anyám sem,én pláne nem.Lassan főzi,nála egy húsleves reggel indul és este végződik de még akkor is csóválja a fejét,hogy hová ez a kapkodás.Mindennek ideje van,minden mozdulat kiszámított,pontos,precíz.Ami mi nem vagyunk anyámmal,legalábbis sütés-főzés terén.
A húsleves nálunk nem húsleves néven fut,lassan de biztosan átment apaleves kategóriába és minden vasárnap holtbiztos,hogy az asztalon párolog.Ami külön kiérdemelt kategóriát érdemel az két dolog.
A legfontosabb kérdés,hogy van e benne csutak.A csutak a levesbe került zöldségek összekötözött zöldje,ami végig benne fő a levesben.Ölre tudunk menni érte.Aki a csutakot kapja az egy irigyelt ember,hiszen nézd már,ő kapta a legjobbat.
Vagyis azt hiszi.
Mert a legeslegfontosabb kérdés,hogy a levesben van e gombóc,apagombóc,de a legeslegeslegesfontosabb,hogy mennyi.Nem lehet kevés,sok meg nem létezik.
Öklömnyiek,ízesek,kívűl lágy,belül kicsit kemény{ezt én szeretem így és a családom annyira önfeláldozó ebben,hogy ők is így eszik,de tudom,hogy ők puhábban szeretik}.Hidegen,melegen egyaránt finom és nemegyszer előfordult már,hogy másnapra a megmaradt gombócoknak lába kélt de az öcsém tagadt mindent.
Próbálgatom,próbálgatom utánozni{nem az öcsém}.
Apropó csutak......A csutak régen nemcsak a leveszöldséget jelentette,hanem a mosogatórongyot is.Történt,hogy nagyanyám ebédre várta nagynénémeket,akik friss házasok voltak.Nagybátyám nem odavalósi volt,gyanútlanul merte a levest,mikor is nagyapám megkérdezte,hogy kivette e már a csutakot a levesből,mert ő kérné,ha neki nem kell.A levesmerés befejeztetett,nagybácsi lesápadt és komoly-hitetlenkedve megkérdezte,hogy ővele milyen levest akarnak megetetni,amiben bennefőtt a mosogatórongy is.
Azóta ez a történet átlag egyszer egy hónapban elhangzik.......
Gombóc ahogy apám elmondta
{Mert csak érzésre lányom,aztán jó lesz!}
-1 nagy fej hagyma
-3 tojás{lehet több ha több gombócot szeretnénk}
-Nagy csokor petrezselyem apróra vágva
-Annyi csipet só amennyi tojást használunk
-Zsír{igen zsír,olajjal nem olyan.Ehető,de nem olyan}
-Kevés bors
-Liszt
-1 nagy csipet szódabikarbóna
A hagymát apróra vágva a zsíron mepirítjuk.Kihűtjük.Ha kihűlt belekeverjük a tojásokat,a sót,borsot,szódabikarbónát.Nem kell habosra keverni,de jól alaposan vegyítsük össze.
Most mehet bele a petrezselyem,ezzel is jól kikavarjuk,majd jöhet a finomliszt.
Na itt nincs mérték,mert minden a liszt minőségétől függ,annyit kavarunk bele,hogy jó sűrű,kemény tésztát kapjunk,amit még tudunk szaggatni,kavarni.
Azonban nem baj ha kicsit hígabb,a gombócok akkor puhábbak lesznek.Kicsit pihentetjük{pár perc},majd a már majdnem kész levesbe szaggatjuk kanállal,amit minden gombóc előtt a forró,felforralt levesbe mártunk.Ha biztosra akar menni az ember előbb csak egy gombócot tesz a levesbe,kicsit vár,ha egyben marad akkor jó,ha nem akkor még lisztet tudunk bele kavarni.Fedő alatt kell főzni legalább 10-15 percig közepes tűzön,a lényeg,hogy ne forrjon a leves,de ne is vegyük takarékra.Ne lepődjünk meg de duplájára fognak nőni.A gombócokat csak kóstolással lehet ellenőrizni{naná!},ha nekünk megfelelő állagú,akkor jó.
Ennél jobban nem tudom elmondani,de ha szeretnéd kipróbálni,írj nyugodtan ide vagy megtalálsz a Facebook-on is.
