Romantika,emlékek és ízek

Ha hinni lehet William Shakespeare-nek,akkor a mai napon kötött házasságot a legtragikusabb véget ért szerelmespár a világirodalomban.Rómeó és Júlia ezzel a tettével bevonult a halhatatlanságba és a kötelező olvasmányok közé,kényszerré téve ezt a gyönyörű,ámde nehéz nyelvezetű irodalmi gyöngyszemet.

Ez a nap nekem is a szerelmemmel való örök együttlétet jelenti és mert mi olyan romantikus tökfilkók vagyunk{én és a párom}minden évben megünnepeljük az összeköltözésünk napját.Meg az első találkozásunkét is.Meg még a házaságunkét is.A név és szülinap evidens.Meg majd,ha isten is úgy akarja,akkor más név és szülinapokat is....

Szóval visszatérve a kemény Blogvilágba,a párom csak egy kis pogácsát kívánt.Imádja őket,én viszont kísérletezni szeretek,soha nem állapodok meg egyetlen receptnél sem hosszabb ideig.Ez a finomság Andi-tól van,anyu egyből le is csekkolta és elnevezte csodapogácsának,mivel hajtogatás nélkül lesz szép leveles.

Csodapogácsa

• 1 kg liszt


• 0,5 kg margarin


• 3 dl hideg tejszín


• annyi hideg víz amennyit a tészta felvesz,hogy jól nyújtható legyen


• 6 db tojássárga


• 5 dk só


• 5 dk élesztő

Mindent összegyúrunk,az élesztőt csak úgy belemorzsoljuk.Nem kelesszük.Kinyújtjuk újjnyi vastagra,lekenjük tojássárgájával és 2 órára hideg helyre tesszük,majd tetszőleges formákra felszabdaljuk.Felvágás után újra megkenjük sárgával és megszórjuk,amivel csak szeretnénk.180 fokos sütöben készre sütjük.

Én fehérjével kentem le azért ilyen hóka,de az élvezeti értékéből nem vont le semmit.