Az egész a házi sűrített tejjel kezdődött.Mire szerettem volna valamit kezdeni vele,fogta magát és tálkástul eltünt a hűtőből.Mivel a macska a hűtőt nem tudja kinyitni{már próbálkozott vele}így első számú gyanúsított a férjem maradt.
Ártatlan,nagy,kerek bociszemekkel biztosított róla,hogy ő egy kummányi tálka tejet nem látott a hűtőben,hát még sűrítve.
2 óra múlva legalább a tálka meglett,hirtelen bukkant fel a mosogató csepegtetőjében,hófehérre mosva.De minek feszegessem továbbra a dolgokat?:-).
Aztán napirendre került a közelgő szülinapja,én pedig fogtam egy tollat és papírt,összeírtam a sűrített tejnél kommentelők nevét és ötleteit és rendeztem egy kis sorsolást,szilárdan eltökélve,hogy bármi lesz a végeredmény,azt kapja desszertnek.Akár Bailey's-t is.
Biztos kézzel nyúltam a tutiba.Kihúztam:
És az általa javasolt Marlenkát Csokiparány Csengétől.Így ellátogattam Csengéhez,ahol rögvest elkapott a harctéri idegesség,olvasván olyat:
-hogy nem mindig sikerül
-macerás
-1 egész nap kell rá{holott nekem csak 1/2 napom volt,ebből a felét lefoglalta egy kislány szülinapi tortája}
-a tésztát sütés előtt 3 órát pihentetjük stb...stb....
Már épp kegyes csaláshoz akartam folyamodni,mikor feltünt,hogy a tészta alig különbözik anyósom mézeskrémesének tésztájától,azt meg nem kell órákon át pihentetni.{Ez a mézeskrémes recept nagyon furcsa körülmények között akadt a kezembe,azóta hiszek a természetfelettiben.Komolyan.}Elő is keresetem az 1973-ban leírt receptet,{KöBö 10 éves volt ekkor.Én meg még csak gondolatban sem léteztem.}megnyugodtam és jegeltem a témát most vasárnapig.
Marlenka
Tészta:
- 6 ek tej
- 1 tojás
- 15 dkg cukor
- 10 dkg vaj
- 3 ek méz
- 45 dkg liszt
- 1 kk szódabikarbóna
A tejet,a tojást,a cukrot,vajat,mézet gőz felett addig kavarjuk,amíg a cukor,méz,vaj elolvad.Langyosra hűtjük és hozzáadunk 45 dkg lisztet,melybe belekevertünk alaposan 1 kk szódabikarbónát.6 részre osztjuk azonnal és a tepsi hátuljának méretére kinyújtva{nem szakad}sütőpapíron,a tepsi hátlapján megsütjük,közepes lángon.Ha a széle barnul,kész van.Ilyenkor még lágy,óvatosan,sütőpapírostól vegyük le és hagyjuk kihűlni a lapokat.Minden laphoz új papír kell.Hűlés után a lapok koppkemények lesznek és törnek,tehát óvatosan bánjunk velük.
A tepsim mérete 30*17 cm{Nagyim kis zománcos tepsije,jó 80 éves:-)}
Elkészítjük a krémet.
Itt teljesen a Csenge által leírt turbókrémet használtam,mert féltem hogy a sűrített tejem nem karamellizálódna meg csak úgy magától.
Krém
- 1/2 csésze kristálycukor{125 ml}
- 500 ml sűrített tej
- 1/2 csésze liszt{125 ml}
- 8 dkg darált dió
- 35 dkg vaj
A kristálycukrot karamellizáljuk,majd kevés sűrített tejjel felöntjük.A tej összekapja a karamellt egy tömbbe,de ne ijedjünk meg,tovább kevergetve röpke 7-8 perc után felolvad.A maradék tejet csomómentesre keverjük a liszttel és a dióval,ha a karamell felolvadt hozzákeverjük.Besűrítjük pudingállagúra,kis hülés után belekavarjuk a vajat..Kihűtve kenjük a lapokra,lehetőleg egyenletesen elosztva.Tetejére is jusson krém,melyet megszórhatunk darált vagy apróra vagdalt dióval.
Az egész miskulancia,nyújtás,sütés,hűtés,krémezés 3 órát vett el az életemből,mosogatással együtt.Sajnos csak másnap tudjuk szeletelni,ha hideg helyre tesszük akkor még tovább kell várni vele.
Most már értem miért rajonganak oly sokan ezért a sütiért!
Életveszélyesen,azonnali függőséget okozó,eszelősen finom,puha tejkaramellás dióval töltött mézes lapok.
A dió nem dominál csak a harmadik napon.Amikor már csak egy kis kocka van belőle.Akkor a legfinomabb.Addig csak megőrülsz tőle/érte.Garantáltan nem tudod abbahagyni.